Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Estók Gyula: Az Ifjúság Hangja. Náció és nacionalizmus kritikai értelmezése

gyá. Az akkori korszellem a polgári szabadság elvét következetesen a nemzeti szabadságra is értelmezte. Ez jó hatást váltott ki akkor európaszerte, mert az öntudatlan és hatalom alatt álló népeknél megindította a nemzeti ébredés lelki folyamatát és sok esetben a nemzeti szabadság kivívását eredményezte. De míg a liberalizmusnak egy oldalról megvoltak az előnyei, a későbbi fejlődésben mindinkább megmutatkoztak az általa létrehozott nemzeti szabadosság árnyoldalai, mert megkezdődött a nemzetek szabadversenye és a nagy nációk a szabadság jogának mellőzésével világuralomra törtek. Ezt látjuk Napóleon fellépésében, aki hatalmi politikát vezetett Anglia, a mai Németország területén akkor létező fejedelemségek és az Osztrák Birodalom ellen. A franciák fölényes katonai és politikai szervezettsége más reakciók mellett kiváltotta a germánság ellenállását. Fichte 3ános, „Reden an die deutsche Nation"-ban, a német szellemet ébreszti fel. Bismark szervezetileg egyesíti Németországot, letöri a partikulárizmust és megteremti a Második Birodalmat. Németország így a 800-as években mint új imperialisztikus nagyhatalom lép fel.

Ezzel egy időben más okok is hozzájárultak, hogy az imperialisztikus törekvések eddig nem látott méretet érjenek el. Ezek voltak a technika hirtelen fejlődésével együttjáró gazdasági átalakulások. A középkor embere létszükségleteit közvetlen környezetéből szerezte be. Élelmi és ipari cikkeket csak a főváros, vagy tengerparti városok halmoztak föl. Az újkorban a helyzet teljesen megváltozott. A szállítási módok fejlettségével a kereskedelem nagy arányokat öltött s a helyzet így lassan magával hozta, hogy a lakosság létszükségletét jórészt határon