Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-11-01 / 8-9. szám - Farkas István: Szlovák folyóirat szemle
Peter Zván: ČACHOVANIA. (Regény, a Knižnica Slovenských pohľadov kiadása, 29. kötet, 1934.) Peter Zván regénye orvosi regény. Orvosi regény a szó tökéletes értelmében, mert bár a kisvárosiakról szól, Zván írói egyénisége ott bontakozik ki legjobban, ahol az egyetemi klinika életét vetíti. lanko Rozmar, a kisvárosi orvos fia a klinikai előadáson találkozik diákköri szerelmének Anča Surovának húgával, Olgával, akit gennyes vakbélgyulladással hoznak az orvostanhallgatók elé. A leány meghal, s Janko Rozmárnak osztják ki hulláját boncolásra. Ez a jelenet a könyv legjobban fölépített részei közé tartozik. Janko Rozmar sorsán át megismerjük a szlovenszkói kisváros különös életét. Az öreg Rozmar politizál is, de genetikai tanulmányai ennél is jobban lekötik figyelmét. Mivel szinte mindenkit gyermekkorától ismer a kisvárosban, az egyes családok betegségein át átöröklési jegyzéket vezet, és szeretné, ha egyetlen fia friss vért hozna a házasságába. A regény nőalakjai közül a legszimpatikusabb Jela Horská, a fiatal bölcsészettanhallgató, akit Jankó Rozmár téli sportkiránduláson ismer meg, s végül feleségül veszi. Az író sok mondanivalója mellett néha gyerekes magyarázatokat fűz egyes fejezetekhez, és sokszor fölöslegesen ismétel. Néha minden átmenet nélkül egészen más tárgyra kalandozik, hogy újabb átmenet nélkül hirtelen a legtehetségesebb tolira valló sorokkal lepje meg az embert. Mindenesetre Peter Zván is egyik markáns alakja az újonnan ébredt szlovák irodalomnak, és egypár könyve után sokat várhatni tőle. Farkas István. SZLOVÁK FOLYÓIRAT SZEMLE A Slovenské PohTady nyári számaiban megszokott írógárdájával dolgozott. Az akadémikus szlovák folyóirat magyar kérdéssel egy-két könyvbírálaton kívül nem foglalkozott. Annál nagyobb meglepetést keltett a Slovenské směry, mely első őszi számában Szalatnai Rezső tollából ismertette a szlovenszkói magyar költőket. A beszámoló élénken vázolja a szlovák olvasóközönség előtt a mai szlovenszkói magyar költészet alapjait, kifejlődését, hosszabban ismerteti annak vezéralakjait, de figyelmét nem kerüli el egyetlen irányzat egyetlen valamennyire kiemelkedő költője sem. A lap novemberi számában Peéry Rezső tollából közöl hasonló tanulmányt a szlovenszkói magyar prózáról. Az Emil B. Lukáč és Janko Jesenský szerkeszté sében megjelenő avantgardista folyóirat hasonló cikkekkel sokkal jobb szolgálatot tesz a kultúrközeledésnek, mint Göllnerová tendenciózus, kiélezett cikkeivel. Az utak talán éppen a Slovenské Smery-n át fognak egymásra találni. Farkas István.
