Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-11-01 / 8-9. szám - Magyar folyóiratszemle

nemzeti irodalmat Az egri csillagokkal, A láthatatlan emberrel, az Isten rabjaival, akinek olyan szánalmas ványadt, hosszúkabátos szobrot állítottak a torz szobrok városában, te nem akarhattad ott az égi magasságokban, hogy költészeted meggyalázzák, könyveiddel erőszakos öklök verjék meg az ajtókat s a „nemzeti cél" agyonkoptatott ürügye alatt rákényszerítsék halhatatlan műveid az emberekre.

Magyar Kultúra. A tanúlmányok közül Dsida Elemér tanúlmánya érdemel említést. Ausztria politikai eszményein című cikkben azt írja a szerző, hogy az ausztriai fejlődés, illetőleg az ott megtermékenyülő gondolatok teljesen megfelelnek a katolikus államböcseleti álláspontnak. Nógrády Zoltán a haldokló Pen klubról cikkezik. A .legközelebbi kongresszus színhelyéül Barcelonát szemelték ki. Nyilvánvalóan azért, mert ott most forradalom van és az ilyen helyen feltűnés nélkül egészen a tettlegességig lehet „polemizálni". Miért ne bosszankodnának a katalánok is egy kissé, mint Pest, Raguza és Edinburg tette, vagy ha talán a humor iránt nagyobb a katalán érzék, miért ne jutnának hozzá ingyen egy komolykodó komédia ritka élvezetéhez?

Napkelet. Moravek Endre a kisebbségi magyar kultúra problémáiról értekezve azt írja, hogy tulajdonképpen az egész komplexum egy főkérdésre vihető vissza. Biztosítani tudja-e a magyarság nemzeti kultúrájának fennmaradását az asszimilációra törekvő új államhatalmakkal és többségi társadalmakkal szemben? Szükségesnek tartja, hogy az utódállamok kultúrkérdéseivel külön szervezet foglalkozzon, amivel felbecsülhetetlen szolgálat tétetne a magyar kultúra egységének. Gazdag könyvszemle teszi teljessé a gazdag októberi számot.

Korunk szava. Juhász Vilmos Szabin testvér korunk magyar szentje címen ír cikket. Szabin testvér az egyszerű laikus fráter, zsellér szülők gyermeke, hoszszú, hosszú idők óta az első magyar szentéletű, akire életében és halála után nagyon sokan felfigyeltek és bizonyos, hogy ezek számát nagyon fogja szaporítani a dokumentumok összegyűjtése és publikálása, amelyek életéről és érdemeiről tanúskodnak. Ezt a feladatot Oslay Osvát a magyar ferences szellem jellegzetes és nagytudású képviselője vállalta magára. Just Béla Georges Bernanosról értekezik. Gerevich Tibor érdekes nyilatkozata érdemel még említést. Léte-