Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-11-01 / 8-9. szám - Magyar irodalmi szemle - Possonyi László: Erdély kisembereinek regénye: Kutyakomédia

Erdély kisembereinek regénye: KUTYAKOMÉDIA

Az erdélyi regény és rajta keresztül az edélyi közszellem érdekes változását figyelhetjük meg Kemény János bárónak, a marosvécsi helikon házigazdájának új regényén keresztül. Nemrégiben Tamási Áron ért el első Ábel regényével nagy irodalmi és közönség-sikert és őnála tapasztaltuk először az erdélyi kisebbségi sorsnak a humor könnyfátyolain át való megcsillogtatását. Az Ábel gyerek viszontagságain keresztül, az ö életbe csetlésén-botlásán át, a humor enyhítő színeiben fürdetve írta meg Tamási Áron az erdélyi közállapotokról azt, amit különben, a maga tragikus formájában megírni nem lehetett volna. Ugyanígy dolgozott Tompa és Arany a Bach-korszak éveiben, egyik allegóriákat írt, a másik pedig minden véres keserűségét az Elvesztett alkotmány maró szatírájába ölte bele. Kemény János most egy marosszéki falú lelki keresztmetszetét tálja elénk egy kutyakomédiájában. Valóban kicsiség a milliós magyar tömegek élethalálharcához képest egy kis falú biróválasztási története, de a művész kezében ez a kis falú is az egész erdélyi nép életét tudja reprezentálni, az egész közéletet. És ami a fő, a bajoknak a gyökerét ezeknek a kis embereknek a vergődésein pillanthatjuk meg igazán, mint ahogy a hervadó fa betegségét is a hajszálgyökereken isueri fel legjobban a hozzáértő kertész.

Egy kis marosmenti vegyes lakosságú falúba vezet el bennünket Kemény János. A falú túlnyomó része magyar, magyar a bíró is már évtizedek óta, nagy gazda, mindenki tiszteli. És mindenki tiszteli a falúban a havasi román pásztorkirályt, Bágye Andrejt is, aki, amikor csak teheti, lelátogat a faluba régi cimborájának portájára. A munka, a tisztesség, a régi tradíciók emberei ők és nem jó szemmel nézik azt a megváltozott világot, ami közéjük gyűlölködésből, bosszúvágyból és haszonlesésből éket akar verni. Ezen a földön élnek együtt évszázadok óta, mindig megértették egymást s most sem hallgatnak a gyűlölködő jelszavakra, hanem fiatalságukra emlékezve mulatoznak a bíró házában.

De a birónak van egy szomszédja, aki nem régen költözött be a faluba s aki nem tiszteli azokat az erkölcsöket, ami az öregekének Íratlanul is törvénykönyvük. Ez a Juvány nem tudni, hogy vetődött ide, de egyszerre csak megtelepedett a faluban, vagyonosodni kezdett a háború lehetőségein és felforgatta a régi rendet. Dinamittal halászik a Marosban, hurokkal fogja a nyulat, nem tisztességes halász-vadász emberhez illően s amilyen passzióiban, olyan egyéb üzleteiben is. Sunyitva jár-kél a faluban s mert a régi gazdák megvetik idegen erkölcseiért, bosszút forral. A biróság kell neki, hogy ebből a székből teperhesse le ellenfeleit. Kakukk Gáspár, a biró, boros állapotban, hajnaltájt, mikor már kikeseregték magukat az idők változása felett, hirtelen indulatában fegyvert ragad és a kerítésen keresztül lelövi a Juvány kutyáját, amely nem méltó a kutya névre, mert éppenolyan alattomos és gyáva, mint a gazdája. És ez a tett lesz a birónak, a falúnak és a régi kormányzásnak a veszte. Juvány panaszt tesz a megyénél, hogy a biró irredenta és a falu belsejében lövöldöz. Vizsgálatot kér és megindítja harcát a birói székért. A falu bennszülött románsága Kakukk Gáspárral tart, aki mindig tisztességgel látta el vezetői tisztjét. Ezeket nem lehet biróbuktatásra felhasználni. De ott vannak az eladósodott magyarok, akik mind Gavrilának, a korcsmárosnak a kezében vannak. A váltók, amiket husz-harminc százalék kamatra adott ki Gavrila, most hatalmas fegyverré nőnek a Juvány kezében. Mindent ígér a korcsmárosnak és a megfélemlített parasztok, ha nem akarják, hogy házuk, földjük, mindenük elvesszen, kénytelenek a régi biró letételét kérni. A regény gerincét ezeknek az elsodródott magyaroknak története tölti ki. Kemény János beszövi regényébe ezt a tucatnyi paraszti életet, a gyanútlan első adósságcsinálástól egészen addig, amíg már nyakukon a húrok és kezük-lábuk megkötve hevernek Gavrilának és Juványnak a hatalmában. És megtörténik a szégyenteljes aktus. Vizsgálat száll ki a faluba és mikor még a cigányok is a régi rend