Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-11-01 / 8-9. szám - Magyar irodalmi szemle - Féja Géza: Megszámláltattál. Bánffy Miklós regénye két kötetben

kát végzett. Ha egy téglát lebontott s halálra ítélt, tíz erősebbet rakott a helyébe. Az erdélyi írók leg­jobbjai rögtön megtalálták a kapcsolatot a főiddel, a kövekkel, a néppel, s e három ősi tényező el­rendelt történelmi ízével. S milyen szép, milyen megnyugtató, hogy arisztokrata írójuk is teljes erővel követi ezt az életparancsot és sorsparancsot. Igen népszerű ma Erdélyben a történelmi regény. Kós Károly és Makkai Sándor elsősorban a mesterei.. S most Bánffy Miklós is hozzájuk csatlakozik. Amiről Bánffy mesél, az már történelem s a mi nemzedékünk számára már múlt. De igazol bennünket. Igazolja útun­­kat, mely a nép felé vitt, igazolja emberi s magyar állásfoglalásunkat, hogy teljes sorsközösséget vállal­tunk népünkkel. Egyébként: egy kor vezető társadalmának szinté­zisét kapja, aki elolvassa. Egész emberrengeieget, egész korszakot tekinthet végig. Nagy ív, komoly építő mozdulat ez is a mi világítótoronyunkhoz. Ah­hoz a toronyhoz, melynek fényereje beszórja a jelent s a múltat. Sőt: a jövő felé is vet néhány fénysugárt. Budapest, 1934 november. FÉJA GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom