Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-12-01 / 10. szám - Irodalmi Szemle - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai

irodalmi szemle

berábrázoló készségét jutalmazta, amelyben a zavaros és inkább derokativ hatásokra törekvő Mereskovszki nem tudja őt megközeliteni.

Kisebb müveiben, mint példáúl a magyar nyelven is megjelent. «A szerelem szentsége» címűben is, egy nagyon finom, pesszimista, legtöbbször visszafelé tekintgető novellistát ismerünk meg, aki fo y .atjaTurgenyev lirizmusát annak megrendítő mélységei nélkül s aki Csehov realizmusához áll ,a legközelebb, de mestereit sohasem múlja felül. A szerelem szentségének hőse Mit ja, az orosz középnemes birtokos árvája, aki Moszkvában szerelmes lesz egy leányba, aki színésznőnek készül. Mi ja a diák, aki még nem ismeri a szerelmet, Katjában látja a női nem megtestesítőjét és wertheri szerelemmel követi a lány lépteit, akii elragad a karrier vágya és színpadi érvényesülését igazgatók kegyeivel vásárolja meg. A fiú otthon a birtokukon hiába várja szerelmes leveleit és az ispán megsejtve kínjait, segíteni akar rajta és egy fiatal parasztasszonyt játszik a kezére. A fiú ugyanakkor ériedül szerelmesének elbukásáról, mikor maga is elbukik, testiségében és lázálmaiban összekeveri ezt a két hasonló testi érintkezést. Fiatal, érzékeny lelke nem bírja el a szörnyű testi csömö.’t és a kiábrándultság undorát, önkívületé ben szájába lő és — ezt már nem Írja le Bunin —, valószínűleg meghal.

Bunin többi mesternove’láiban s m nyújt vigasztalóbb képet. Ami írásaiban mégis megkap, a? az a mély költőiség, az orosz életnek ama utolérhetetlen melankóliáju festése, amely Bunint ma is mint lírikust reprezentálja jobban, nem pedig mint epikust. Nagyon szép költői kép szolgál például «Az érc» című novellája gerincéül. A város végén a búzamezők közt egy fakereszt áll időtlen idők óta. Ahogy a falu várossá nő, mind több fát vágnak ki, a szántóié dek kiszáradnak, a parasztok lassan elköltőinek a terméketlenné vált mezőről. Azután ércbányát tárnak fel a környéken, a kopárrá vált külvárosi parlagra barakkok, munkásházak épülnek és a keresztet, amely fák sűrűjében, búzatáblák közö.t élte évszázadokon át misztikus életét, a munkások eltüze.ik. Egy költőibb korban ebből a verstémából, sohasem lehetett volna prózai mü és minr den szépsége mellett is hiába keressük benne az epika gerincvonalát. A régi orosz elet elsiratása kedvenc témája Buninnak. Megrendítő képet rajzol például a forradalmat megelőző, elomló orosz nemesi életről — «Mormoták» cimü elbeszélésében. Egy nyugalmazott öreg gárdafőhadnagy és meghitt szolgája a történet hősei, két elhalt galy az orosz fán, két kiszolgált öreg; bútor, akik falusi magányukban karácsonyestre készülnek. (5- rosz zsánerkép a régi, haldokló világból, karácsony szombatja,