Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-12-01 / 10. szám - Dallos Sándor: Hogyan maradt el a dékántól a Marcsa

Hogyan maradt el a dékántól a Marcsa

Sok furcsa dolog esik a világban, mert sok huncut ember vagyon, vagyis hogy nem is huncut, mert csak több"' az élnivaló veleje a fejében, mint más embernek; csak ennyi az. Az se volt utolsó, aki a gőzkocsit kitalálta, mert ahoz is kellett ész bizonyosan, de a dékánt is meg lehet említeni, akit más helyen sekrestyésnek hívnak, de itt nálunk csak dékánnak, mert az annak a neve. Hát hogy miképpen szerzett magának a dékán tizenhat hold földel, az éppen ez a történet is, amit meg lehet hallgatni mindenkinek, mert furfang vagyon a dékánban, pedig nem is kevés s lám, az egér is furfanggal fúrja a falat s a kamarában mégis ott terem, mire megéhezik. Hát ha egérnek jó, embernek se árthat. így van hát a történet, egyet lélekzem s mondom is már.

Volt egyszer a faluban egy nagyétkű dékán, aki olyan nagyétkű volt, hogy egy fertáj babból való főzelék éppen csak egy napra volt ölég neki, de még vacsorára fél kenyérrel meg is tetézte. Ez még nem lett volna baj, hanem a baj az volt, hogy a dékán szegény volt, mint a templom egere, de még annál is szegényebb, mert az, ha bántja a gyomra s a furfangja rossz helyre viszi, megeszi még a deszkát vagy akár az oltár sarkát is, a dékán meg bizony nem tehette, mert hogy vasárnap részeg volt potyabortól s amint jött volna lefelé a pincesoron, hasravágódott ám részegségében, arcát gyökérnek vágta s menten kiköpte a két első fogát. így harapni nem tudott a firma, de azért azf gondolta, nem árt, ha harapnivaló van a háznál, ezérl aztán mérgezett gombócot adott a plébános disznajának, aki föl is fordult tőlle s mert a dékánra várt az eltakarítás, az el is takarította, de a kéménybe kolbásznak. Akkor meg azt gondolta, hogy a borgyu se rossz, fogta hát magát, gálicot' kevert a plébános borgyu jának az abrakjába s ahogy az kínjában kezdte magát a földhöz verni, keservesen, a szegény plébános, aki igenjó ember volt, csak kiadta :a parancsot: dékán, vágjad el a nyakát s takarítsd el a háztól ezt a szegény állatot, mert nyilván beleesett már a gyógyíthatatlan titkos nyavalya. Hát a dékán ezt is eltakarította, kde sóba, gondolta, sóban a gyöngye borgyulius is eláll. No, el is állt, de a dékán nem tudott harapni s ahogy a gyerekek, meg az