Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-11-01 / 9. szám - N. Jaczkó Olga: Diadalszekér
Elbeszélés tóm a kerék agyát... Jól meg van zsírozva, csöpög, biztosan az ad olyan illatot, mint a rózsaolaj. Érzed?... Nézd: most is fával van megrakodva a székérke... olyan az a fa, mintha átlátszó kristályhasábok volnának egymásra hányva... Mária, látom a bácsit is ! Ott ül a szekeren, nem száll le, hogy fékezzen. Milyen csodálatos művészet van a bekecse foltjaiban! De mit gondol, most jön a meredek, azután a hirtelen bekanyarodás az árkon át a síkságba ! Alszik talán, hogy nem törődik semmivel ? A szeme be van hunyva... De hogy világosodik mégis a hold fényétől ! Nem, az ő szeméből is fény tör ki és összekeveredik az égi világossággal... Istenem, most jön az árok.,. Jaj !.... Nem, nem fordult bele, Mária, nézd már: felemelkedett az egész, a párán lebeg... belefutott az'égbe, vagy hová?.,., Még vakít egy kis folt a kerék abroncsából, ott, ott . eltűnt.... ott, ahol leszakadt az a fényes kis felhődarab! Felsikoltott.— Mária,... most halt meg a bácsi és mi... láttuk az ő diadalszekerét! Ugy-e, te is láttad? Mária előtt kétségtelen volt, hogy Ella egy nagy idegmegrázkódtatás hatása alatt áll, de károsnak tartotta volna a rögtöni kim agyar ázást, azért ráhagyta. Másnap kapták a hirt, hogy a bácsi nem sokkal távozásuk után valóban meghalt. Mária most készenlétben állt az ő földi gondolkozásával, hogy Ellát védelmezze és elhárítsa a lelkét fenyegető bonyodalmat. Nem volt szükség rá, mert valami elragadtatás égett benne és Ella büszke volt, hogy a látomás utján mintegy égi intést kapott. így Mária csupán annyit vallott be szerényen, hogy ő bizony nem látott semmit. Ella nagyon előnyösen változott az eset óta. Lelkesen ápolt magában olyan erényeket, melyeknek hasznát azelőtt körömszakadtáig tagadta és tüzzel-vassal irtotta azokat a tulajdonságait, amelyeket addig legkiválóbb előnyeinek tartott. Mária elégedetten mosolygott s elhálálkodott a megtérésért jónéhány rózsafüzért. Gyönyörű, megértő életről álmodozott kettőjük között, Ella már hetek óta oly nyugodtan viselkedik esténkint, hogy öröm ;a társaságában imádkozni és kézimunkálni, nem szór lázitást maga körül. Heteken át tellek mindketten az elégedettséggel, mig egy este Mária hirtelen úgy érezte, mintha megkongott volna, s ugyanakkor Ellát nagyon sápadtnak és élettelennek látta. Hozzálépett és a homlokára tette a kezét. — Ella, mi történt veled, rosszul vagy ? — Én? — csodálkozott a másik. — Hiszen jól tudod magad is, hogy éppen mostanában lettem egészséges ! S bizonyítékul szakadt belőle a töretlen csengésű, elégedett, üde kacagás.
