Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-11-01 / 9. szám - Molnár Imre: Magyar népdal és magyar nóta

Magyar népdal és magyar nóta

tővel, E csedy Istvánnal, Seemayer Vilmossal, Bálint Sándorral, Domokos Pállal, Veress Sándorral stb. Ma már jóval több, mint 10,000 a gyűjtött dallamok száma, persze egy egyednak több változatával. (Minden típusra átlagosan 5-6 yariáns esik).Még

a gyűjtésnél is fontosabb munka a rendcsinálás a gyűjtött anyagban. Itt derüli ki a gépi eljárás egyik legértékesebb tulajdonsága, a megbízhatóság és megvesztegethetlenség. A nagy munka főbb vonalaiban már kirajzolódott. Eredimény egy teljesen uj világ, mely uj tapasztalataival parancsolóan sürgeti egy sereg' eddig vallott zenetudományi tétel revízióját. Kiderült, hogy a nép, vagy még világosabban a1 parasztság zenei tekintetben is nagy gyüjtőmedence, mely híven Őrzi ősi muzsikánk különböző korszakait, olyan régi zenei anyagot, amelyet felsőbb osztályaink már régen elfeledtek. Ilyenformán nemcsak kuriózum halmazt eredményezett az a népdalgyűjtés, mely közvetlenül a népajkról történt? hanem a legértékesebb,' élő forrást nyitotta meg a zenetörténet számára. Kodály Zoltán népmuzsikánk legősibb ré tegét boncolgatta szét e rendcsináló munka folyamán, L aj tha László összefüggéseit állapította meg az egyházi muzsikával és keleti zenékkel, Bartók Béla pedig vagy 8000 dallamon végzett példátlanul pontos, világos statisztikai táblázatokat eL redményező összefoglaló munkát. A rendszerezés előkészítő tehnikája vtolt a dallamok közös «g» záróhangra hozása. Ezf*

zel a rlokon dallamok egymás mellé kerültek a sorban. Azután következett a részletes vizsgálat dallamszerkezet, hangnem, ritmus és ornamentika szempontjából.Az

eredményeket a feldolgozók nyomán a következőkben foglalhatjuk össze :A

paraszt-dal teljesen elüt az úgynevezett cigányhuzla magyar nótától- Négy dialektusterületre oszlik : I. dunánlulilra, II. alföldire, III. szlovenszkóira, IV. erdélyire. Nem egységes, több históriai rétegre bontható. Nagy egészében három csoportba sorozhatjuk. A Bartók áttanulmányozta 8000 dallamból kb. 181 tartozik a régi típusba, kb. 771 az újba és kb. 1527 a vegyesbe. A többi variáns. Az első csoport, A.) még egy ősi lezárt énekstílus maradványa. Egyenlő hosszúságú verssorai gyakoriságuk sorrendjében 12, 8, 6, 7, 11, 10 és ,9 szótagszámuak. A legrégibb réteg parlandoi-rubato ritmusú, a rákövetkező változatlan feszes ritmusú, az arra következő alkalmazkodó feszes ritmusú. Valamennyi egy ősi, kisterces, ötfokú skálán épül föl, mely még az őshazából magunkkal hozott- emlék. A hangos g-ből kiindulva: g-b-c-d f-g? tehát hasonló egy moll skálához, melyből kiesett a má