Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-11-01 / 9. szám - Molnár Imre: Magyar népdal és magyar nóta

Magyar népdal és magyar nóta lönbség a nép és az uralkodó osztályok műveltségi szintje közt. Szellemi táplálékuk úgyszólván teljesen azonosnak mond­ható.. A pogányság korában, de még hosszú ideig azután' is, csak a populus értelmezés illett a magyar népdalokra., Még Tinódi korában, a rákövetkező XVII. században és a XVIII. elején is alig van különbség az alsóbb és felsőbb népi­osztályok dalai közt, mondhatni ugyanazt énekli ur és paraszt Amennyiben ősi muzsikánkat idegen hatások érik s azok felszívódnak nemzeti zenénk vérkeringésébe, igazi köztulaj­donná válnak, és a nemzet minden rétege tulajdonává. Ez idegen hatások sora a kereszténység fölvételével kezdő­dik. A zenében az első közvetlenül ható idegen elem az egyházi korális, mely a maga következetes ismétlődéseivel a szent misék és egyéb állandó istentiszteletek alkalmával, állandóan ostromolja a fület s oda végül is észrevétlenül belopja ma» gát. A tanult muzsikus egyenesen ezen az egyházi zenén nő föl s amennyiben zenét szerez, ennek a nyelvén beszél. írott zenénk századokon keresztül nincs is más. Hogy él, sőt vi­rágzik egy másik muzsika is, mely az egész nemzet lelki táplá­léka, jóformán csak negatívumokból tudjuk. Tiltásokból, le­nézést, rosszallást kifejező, odavetett megjegyzésekből. Ezt a( nemzeti, világi muzsikát hegedős-éneknek hívták, ha hősök tetteiről szólott s virágénekhek, ha a szerelmi lira terméke, volt. Lassan, észrevétlenül bukkan föl, előbb az Írástudók tolvajnyelvén s megy át aztán az általános nyelvhasználatba a magyar dal vagy ének jelzésére, a latin nóta szó. A latin korális csak az egyik vonalát jelenti az egyház zenei hatásának a magyarságra. Ugyané csatornán jut hozzánk a német és szláv egyházi népének s a népéneken át talál utat viszont az egyházi zenébe a lenézett világi muzsika is. Az idegen hatások mind sűrűbbek és erősebbek. Első sorban a tanult, műveltebb felső osztályok jutnak vele érint­kezésbe. Balassi Bálint például a német Regnart madrigáljai­nak szövegét költi át szabadon magyar nyelvre s a reformációi­val megjelenik magyar földön a protestáns korális. A felsőbb osztályokon keresztül szűrődik át valami az alsóbb rétegekbe is ez idegen zenei hatásokból, de nagy egészében még mindig egységes az egész magyarság zenei kultúrája. Közel él egy­máshoz a vár és a váralja, az úri osztály és a parasztság, nincs még meg az a szakadék, mely a XVIII. századtól hova tovább észrevehetőbbé válik. Nemesi osztálymik erősen né­­metes hatás alá kerül, városaink polgársága is túlnyomórészt német, régi muzsikánk mindinkább csak az alsó néprétégeki­­ben él tovább, fönt lassankint feledésbe megy. A XVIII. század végén indul meg a francia forradalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom