Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-11-01 / 9. szám - Molnár Imre: Magyar népdal és magyar nóta

Magyar népdal és magyar nóta

lönbség a nép és az uralkodó osztályok műveltségi szintje közt. Szellemi táplálékuk úgyszólván teljesen azonosnak mondható.. A pogányság korában, de még hosszú ideig azután' is, csak a populus értelmezés illett a magyar népdalokra., Még Tinódi korában, a rákövetkező XVII. században és a XVIII. elején is alig van különbség az alsóbb és felsőbb népiosztályok dalai közt, mondhatni ugyanazt énekli ur és paraszt Amennyiben ősi muzsikánkat idegen hatások érik s azok felszívódnak nemzeti zenénk vérkeringésébe, igazi köztulajdonná válnak, és a nemzet minden rétege tulajdonává.

Ez idegen hatások sora a kereszténység fölvételével kezdődik. A zenében az első közvetlenül ható idegen elem az egyházi korális, mely a maga következetes ismétlődéseivel a szent misék és egyéb állandó istentiszteletek alkalmával, állandóan ostromolja a fület s oda végül is észrevétlenül belopja ma» gát. A tanult muzsikus egyenesen ezen az egyházi zenén nő föl s amennyiben zenét szerez, ennek a nyelvén beszél. írott zenénk századokon keresztül nincs is más. Hogy él, sőt virágzik egy másik muzsika is, mely az egész nemzet lelki tápláléka, jóformán csak negatívumokból tudjuk. Tiltásokból, lenézést, rosszallást kifejező, odavetett megjegyzésekből. Ezt a( nemzeti, világi muzsikát hegedős-éneknek hívták, ha hősök tetteiről szólott s virágénekhek, ha a szerelmi lira

terméke,

volt. Lassan, észrevétlenül bukkan föl, előbb az Írástudók tolvajnyelvén s megy át aztán az általános nyelvhasználatba a magyar dal vagy ének jelzésére, a latin nóta szó.

A latin korális csak az egyik vonalát jelenti az egyház zenei hatásának a magyarságra. Ugyané csatornán jut hozzánk a német és szláv egyházi népének s a népéneken át talál utat viszont az egyházi zenébe a lenézett világi muzsika is.

Az idegen hatások mind sűrűbbek és erősebbek. Első sorban a tanult, műveltebb felső osztályok jutnak vele érintkezésbe. Balassi Bálint például a német Regnart madrigáljainak szövegét költi át szabadon magyar nyelvre s a reformációival megjelenik magyar földön a protestáns korális. A felsőbb osztályokon keresztül szűrődik át valami az alsóbb rétegekbe is ez idegen zenei hatásokból, de nagy egészében még mindig egységes az egész magyarság zenei kultúrája. Közel él egymáshoz a vár és a váralja, az úri osztály és a parasztság, nincs még meg az a szakadék, mely a XVIII. századtól hova tovább észrevehetőbbé válik. Nemesi osztálymik erősen németes hatás alá kerül, városaink polgársága is túlnyomórészt német, régi muzsikánk mindinkább csak az alsó néprétégekiben él tovább, fönt lassankint feledésbe megy.

A XVIII. század végén indul meg a francia forradalom