Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-10-01 / 8. szám - Darkó István: Utrakelt hajlék
Darkó István: Utrakelt hajlék kérdésről. Hegyes szerkesztő ur lenézte ezért a tanár urat A város cukrászdájának hajloltkoru kisasszonya hosszú évek óta kellő engedékenységgel viseltetett Hegyes szerkesztő ur iránt és ezáltal á féríigőg és az önbizalom arányával tette ragyogóvá annak egész egyéniségét. A cukrászda fennállása óta nem termelt annyi édességet, pedig alapitlatott 1892.-ben, amennyit a széptoUu lovag elhelyezett lapjában, a világ legédesebb süteményéről, Bugi Ninnáról. Pedig tapintatosan ügyeli arra, hogy forró szereimének megnyilatkozása mindig máshelyén a lapnak, hol a hirek között, hol formás versikék alakjában, hol a «Bánat dalosa» cimü rovatban, olykor a vezércikkben, sőt ügyesen beszőve a városházi lisztpanamáról vagy az uj francia kormányról szóló szenzációs közleményekben legyenek elhelyezve. — Bánóczy, tanulhatsz Hegyes Misitől — mondta a telekkönyvvezető. — De nálad azért állandóan tavasz van, ugy-e Misi ? — — És Bánóczynak nincsen kikeletje ! — huzakodott Nemes bíró. — Bálint hallgatva, el-elmosolyogva figyelt eddig. Most egyszerre észrevette, hogy a társalgás erősen meghonosodott elmével veti a szikrákat. Elővette az óráját és mig leolvasta, hogy negyedtizenegy van, széles fátyol húzódott el a szeme ellőtt. Gyorsan felállott: — Szervusztok ! EH kell mennem ! — mondotta, de nem engedték. Annál kellemesebben érintette ez Bálintot, mert ma egész nap különös, de nem rosszízű nyugtalanság ütött tanyái a bensőjében. Most nem érezte azt a határozottságot, amit másr kor, /almikor hazamenésre került a sor. A házvétel és a rendőrőrmesterrel tervezett megegyezés már befejezett tényként tűnt fel előtte. Egy pillanatig gondolkozott magán és a helyzetén és megállapította, hogy egész eddigi életében ma van először joga nagy jókedvre, felszabaduló, újjongó kitörésre. — Én igazán szívesen maradnék ! — mondotta meggyőződéssel, — de tízre Békásnál kell lennem,. Ma veszem meg a Zubor őrmester házát a Kis-Tim ár-utcában! — Még hogy korcsmába akarsz menni ? No azt már nem '. — állt ellene a telekkönyvvezető és teletöltötte a Bálint poharát, — Miafene ! — kiáltotta Nemes járásbiró — Házat veszel ? No nézd csak ? Merjen valaki az elbocsátott tisztviselők nyomoráról beszélni ! Meg kéne jelenteni a miniszternek, hogy át ne vegyen téged ! így jobban megélsz, mintha bent körmölnél nálunk I Mi ? ! —
