Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-10-01 / 8. szám - Lányi Menyhért: Saulus megtérése

Lányi Menyhért: Saulus

megtérése

— Rabbanu, meddig merüljön a lélek az igazság szavába? És rabbi Gamialiel csendes szóval felelte:

— Van ember, akinek sekély csermely az igazság, Belelép és bokáján keresztül egész teste érzi az igazság üdítő húsét}. Van akinek hevülése nagyobb és ennek patak vize az igazság, amelyben térdig gázol és vidám ujjakkal eljátszik hullámaival. De a nagy és kemény akaratú embernek sebes sodru nagy folyam az igazság, amelyen erős kezekkel úszik és uralkodik hullámain. Ezek a szilaj lelkek, akiket örömmel hordoz hullámain az igazság.

— És van, :akit elragad a sodra?

Rabi Gamaliel pillanatig zavartan hallgatott

— Az igazságnak vannak örvényei és zugó vízesései,. És aki nem elég erős, az igazságra, azt elsodorja az árja, a mélybe!, amelyből hasztalan vágyik a játékos magasságokba. Ezek a kétségbeesett lelkek és azok, akik erejükön felül merészek.,

— De azok is, akik a könyörtelen igazságok mélyét keresik,

Rabbi Gamaliel lehunyta szemhéjait és fáradt hangon mondotta :

— Te Josuára gondolsz, a megfeszített prófétára.

És sokáig hallgattak. És Saulus érezte, hogy a mester levette kezét a fejéről. És Oly megvertnek, oly árvának érezte magát, mint az estében kint hagyott gyermek, akinek nincs hova lehajtani a fejét. És megbékélt árvaságban visszafordult, csőd; des beletörődéssel a könyörtelen szeretet prófétájához és hangtalan szóval igy szólt hozzá:

— Azt tanítottad,: «Egy megtérő jobb nékem száz igaznál»^ És te tudod, miért tanítottad ezt. Te tudod igazán, hogy a megtér őnek milyen távoli kerülővel kell .eljutnia hozzád, az előítéletnek, régi hitnek, gyűlöletnek, félreértésnek, meg-nem-értésnek letaposásával vezet az ut feléd. És mennyi áldozattal drágább vagy nékik, mint azoknak, akiket uj keresztséged csepp vize jegyez el véled örökre. És én megtértem hozzád a barátság, hit, bizalom, lelkesedéis elárulásával, mert Te vagy a fény, de ezt a fényt testem burájába rejtem, mert gyenge vagyok arra, hogy feltárjam... '

És sokáig ült ottan á föld porába alázva, koldusszegényen és mégis boldogan. '

De kora reggel hangos szóval keltegették. Kint türelmetlen lovak patája dobogott a -kemény utón. Fegyverek csillogtak a napfényben és szilaj szájak kiáltoztak :

i — Hol van Saulus, a Törvény kardja? Messze az ut Damaskusjg, ahol a hamis próféta patkányai bujkáljak. Es sok