Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-06-01 / 5-6. szám - Gömöry János: Diákfegyelmi ügyek XVIII. században és a XIX. század elején
Petrovics tánclépésben odalejtett a billiárdasztalhoz és szándékosan belebotlott Wanczák ur lábába épp akkor, amikor a tiszteletreméltó fiatalúr dákójával társai őszinte elragadtatásától kisérve egy remek ziccert produkált. A lábkarambol azonban, talán épp azért, mert el volt telve sikerétől, Wanczák urat még nem hozta ki sodrából. Ellenben Petrovics barátunk felszisszent és méltatlankodva panaszolta társainak, hogy Wanczák lábára hágott. Mire Lángh, hogy Wanczákot bőszilse, sajnálkozva, azzal csititgatta Pctrovicsot, hogy Wanczákkal kár ilyen csekélységért perlekedni. Most már Wanczák is észrevette, hogy a jogászok bele akarnak kötni, ezért gorombán rászólt Lánghra. De Lángh szelíd hangon igy felelt: — Junger Bögözy, maga ma nagyon goromba! A «Junger Bögözy» megszólítása, amely úgy látszik Wanczák gúnyneve volt a diákok között, Wanczákot végleg kihozta sodrából és ízléstelen szavakkal megtámadta Lánghot. Petrovics, amikor észrevette Wanczák haragját, mosolyogva igy folytatta a játékot: — De barátom, ne heveskedjék, hiszen a korcsmában minden embernek szabad azt beszélni, amit akar! Ez a hányiveti modor és hang Wanczákra még inkább : bőszitőleg hatott és elkeseredetten rászólt Petrovicsra, hogy hallgasson, mert különben majd mindjárt másképen lesz. Petrovics látván, hogy Wanczák teljesen felült durva tréfájuknak, most már impertinens arccal közeledett Wanczákhoz: de mielőtt hozzáérhetett volna, az eddig csöndesen viselkedő Bögözy botot ragadott s azzal Pctrovicsot ütlegelni kezdte. Petrovics azonban Bög'özyhez ugrott s őt átnyalábolta, tehetetlenné tette. Csakhogy most Schmalz ugrott hirtelen Petrovicshoz és vastag botjával teljes erővel nyolc ütést mért Petrovics fejére, mire ez vértől borítva elterült a földön. A városi fiatalurak igy felülkerekedtek, Jankovicsot és Lánghot megugrasztották és ezek után — talán a Petrovicsot körülvevő és még mindig bőven ömlő vértől is megrettenve — mint sértetlenek és győzelmesek sietve távoztak a játékteremből. A csendesen kártyázgató öregurak e csetepatéra felugráltak helyeikről, de a verekedés oly villámgyors lefolyású volt, hogy azt meg nem akadályozhatták. A magára maradt Petrovicsot ők részesítették első segélyben. Sebeit ecetes spongyiával kimosták^ őt magát talpraállították. Diákfegyelmi ügyek XVIII. században és a XIX. század, ^elej én (2.)
