Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-06-01 / 5-6. szám - Dallos István: A nyitra-barsi magyar-palóc félsziget
Dallos István: Tanulmány komol ikább telles talló pallás cílaznyi komoly inkább teljes tarló padlás célozni egímberegyik megmerevedik Jellemző a magánhangzóknak a szó belsejében előforduló elváltozása, ami sok esetben szlovák hatásra vezethető vissza. csóvány vocsora szovak rúzsa poroncsó gyükér csalány vacsora szavak rózsa parancsol gyökér óma alma igényest kinyér hetis ír főső balha letányia egyenesen kenyér hetes ér fésű bolha litánia premás sürő prímás siirü Az e hangzónak jellemző elváltozása a magashangu szavaknál a tőszóban, a képzők és ragok kötőhangzóiban fordul elő leginkább, egyéb esetekben csak szórványosan. Ugyanígy változik a zárt é is í-re, és viszont. Az igék harmadik személyü ragjaiban azonban az a is i-re változhat. hun vótik hallotik-e hol voltak hallották-e Érdekes hangváltozások tapasztalhatók e következő szavakban is: osztón hamarébb servad kunyerbó marék fírisz aztán hamarabb sorvad könyörög marok fűrész Nagy tömegben fordul elő a mássalhangzók elváltozása is, melyek közül az ra-nek n/y-re való változása kétségtelenül szlovák hatásnak tudható be. Az n hangzónak e palatalizálása legtöbbnyíre az i előtt fordul elő, e tekintetben azonban általános erejű szabály nem állítható fel. Jellemző példák: fognyi kírnyi nyíznyi fogni kérni nézni A mássalhangzó változások érdekes alakjai rendkívül jellemzőek egyes kifejezésekben: förmeteg töprenkegyik ginnye lázad lúttalpu förgeteg töpreng dinnye lázas lúdtalpu muzi térbityő mozi térdepel muzika perseg csakla szabókogyik muzsika pezseg csáklya szabadkozik A köznyelvi rövid hangzók helyett használatos az elnyújtott
