Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-04-01 / 4. szám - Folyóiratszemle - Simándy Pál: "A Tanú." Németh László folyóirata

Folyóiratszemle tanítását akarja előhívni“. Világ­képünk éppúgy, mint világnéze­tünk széthullt. A tudomány, mű­vészet, irodalom és filozófia uj eredményei — a teremtő szellem utján — ismét világképpé és vi­lágnézetté kívánkoznak össze. Né­meth tisztán látja, hogy célkitűzé­sé olyan területekre is becsábítja majd, amelyeken csak műkedvelő gyanánt forgolódhatik, de ez nem zavarja őt. „Az én feladatom nem a szaktudományban van, hanem önmagámban“. Ez vezet át egy harmadik ösztönző ok felismeré­séhez. Németh a világnézetet nem egy zárt, merev és racionális lo­gikai rendszer kedvéért keresi, hanem a megújhodás érdeké­ben. „Nem akarok tanítani“— mondja. „Hajótöröttek vagyunk, akik a csillagokat nézzük s a partot keressük abban a hitben, hogy van part s a csillagok ve­zetnek“. Kifejezetten is hangsú­lyozza, hogy a magyarság szere­pét keresi; létezése tényén túl: értelmét a létezéshez. Mindezekből nyilvánvaló, hogy Németh László igen időszerű és nagyjelentőségű célokat tűzött ma­ga elé. Célkitűzései rokonságba vonják törekvését első mesterének: Szabó Dezsőnek valamikori missziójával. Szabó a 20-as évek első felében ugyanígy teremtett irodalmi fórumot a maga prófétai munkája számára, amellyel nem­zedékek lelkét telitette és a ma­gyar életet uj irányokba terelte, mint Németh a Tanu-ban. Németh vállalkozása azonban irodalmibb és nem agitatorikus jellegű. így szuggesztiója is mérsékelt. Fölötte áll mindenféle politikai célkitű­zésnek. Nem programot, nem gondolatrendszereket, hanem: szel­lemet akar adni. Kétségtelen, hogy Németh Lász­ló a Tanú eddig megjelent szá­maival értékes és jelentős kultur­­munkát végzett. És pedig nem kicsinylendő mértékben épen: ta­nítói munkát. Széles nyelvi kul­túrájával, sokoldalú érdeklődésével a szellemi élet számos jelenségé­re hívta fel figyelmünket. Eszté­tikai értékelésével pedig nagy szolgálatot teljesített máris a ma­gyar Ízlés nevelése terén. De kü­lönösen is jelentősek lelkes, hivő és meg-megujuló izgatásai a szel­lem szabadsága, az „uj nemesség“ és a minőség forradalma érdeké­ben. A nagy célt, amit maga elé tűzött, természetesen egyelőre nem érhette még el. De erre egyetlen ember vállalkozása -— mégha még oly sokoldalú és értékes képességekkel bir is, mint ami­lyenekkel Németh László dicse­kedhetik, — elégtelen és korlá­tozott. A magyar szellemi élet legjobbjainak kell felsorakoznia Németh László mellé, hogy a magyar újjászületést véghezvihes­­sük. Németh ehhez a munkához adott példát és ösztönzést. SIMÁNDY PÁL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom