Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-12-01 / 10. szám - Kritika - Zapf László: Milo Urban: Ködök a pirkadásban
Kritika na úsvite ismét csak a szlovák falu eposza 1919-től 1928-ig. A regénytrilógia tervezett harmadik része időrendi következésben fog az első kettőhöz kapcsolódni. Néhány oldal mutatvány már megjelent belőle a Slovenská Matica hivatalos lapjában, a Slovenské Pohľadyban. Mikor a magyar közvéleményt a szlovák szellemi életről akarjuk informálni, nem lesz érdektelen ezt a hatalmas, több mint 600 oldal terjedelmű regényt ismertetni, mely a Živý bič mel lett a legkiválóbb sz'ovák irodalmi alkotás. Ugyanazt a Ráztoky nevű, felsőárvái falut látjuk ebben a második regényben, mint az elsőben, sőt a szereplő parasztok is ugyanazok. Csak a falusi intelligencia és a falusi bürokrácia cserélődött ki teljesen. A regény első részében, melynek cime : Az élet fehér ló, a szlovák falunak az 1918-as örömmámorból való fájdalmas kiábrándulását látjuk. Ez először is a csehekből való kiábrándulás : a szlovák parasztok természetes ösztönükkel rájönnek, hogy a csehek egy meglehetősen ismeretlen nemzet fiai, akikről ők azelőtt nem sokat hallottak s akiktől nemcsak nyelvbelileg, de egész lényükkel különböznek (celkovým svojím založením). Ezért meggyűlölik a cseh tanítót, Parizeket, aki a huszitizmusra és a cseh nemzeti heroizmusra tanítja a gyerekeket az iskolában. Ezután csalódnak az új, szabadabb C3 demokratikusabb életlehetőségekben. Megszállja őket a szabad verseny-demokrácia jelszava: meggazdagodni. Annál erősebben érzik Szlovenszkó bekövetkező gazdasági leépítését. A növekvő nyomorban minden baj okozójának a cseheket tartják. A második és harmadik részben a falu életén keresztül látjuk meg a szlovák intelligenciát. Az egyetlen ideális, önzetlen, a nép javáért dolgozó ember Černovsky, a szlovák néppárt vezére, aki persze nem más, mint Hlinka. A többiek, Černovsky társai is elsősorban a saját egyéni önző céljaikat tartják szem előtt. A nemzet és a nép érdeke csak arra jó, hogy érvényesülhessenek és hoay képviselői mandátumot szerezzenek. Különösen az agrárpártról fest sötét képet az iró. És általában a szlov enszkói helyzetet olyannak,hol állami állással, pénzzel, szépszóval és erőszakkal vásárolják meg a szlovák intelligenciát és téritik el természetes hivatásától; a szlovák nemzeti és népi érdekek védelmétől. Bemutatja, hogy Szlovenszkón egy bűrokrata-intelligenia fejlődik ki, amely végered ményben nem is tehet róla, hogy a megélhetésért cserben hagyta a szlovák parasztot, Viszont a valóban jóakaratéi intelligenciánál, amilyen pl.Sýkora és amely nagy százalékban parasztszármazású, hiányzott a közéleti működéshez szükséges felkészültség, hagyomány. Az iró itt arra mutat rá, hogy nem elég a pardúzt származású intelligenciára, vagy épen a parasztságra építeni, mert a mai komplikált tái sa dními életben elsősorban intelligens szakemberekre van szükség. Elsősorbantehát az intelligencia át-tervezésére van szükség,hogy az vállalni merje az egyetemes nemzetért való munkát! Mikor a szlovák néppárt belép a prágai kormányba, azt így ne
