Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-11-01 / 9. szám - Figyelő - Kovács Endre: A szlovák fiatalság útja
Figyelő vak Maticában történt szótár-afférral kapcsolatban, másodszor a trencsénteplici ifjúsági kongresszuson. Az első alkalomkor a tradiciós, idősebb nemzedék fájdalmas felhorkanását hallhattuk az állítólagos elcseliesitési kísérletekkel szemben, az ifjúsági kongresszus pedig a maga meztelenségében tárta fel ennek az ifjúságnak egész szellemvilágát, a különböző világnézetek és pártállások tisztázatlan ábráit, melyek megint csak a két nemzedék ellentéteit demonstrálták. 'Mindenekelőtt van egy tipikus szlovák nemzeti mentalitás, az öregek öröksége. Azt mondja ez a mentalitás: a nemzeti múlt eszménye szent, a szlovákság történelme példaadó múlt. Szimbólumok: Nagy Morvaország, az ezeréves magyar elnyomás, száz esztendős önálló kulturélet. Egy új szlovák nacionalizmus ébredése ez, mely a nemzeti hagyományok ápolásában, a történelmi példák követésében, a szlovákság kulturális nevelésében s nem a legutolsó sorban az önálló, tiszta szlovák nyelv megvédésében találja meg hivatását. Sok kritikai szó esett már erről a mentalitásról; egy jottát sem változtattak rajta. Hiábavaló a fiatalság merész ágálása: aki már szerzett valamit az életében, az görcsösen ragaszkodik a szerzeményéhez. A nemzeti tradíció elrabolhatatlan kincse az idősebbek konzerváló hajlamainak. S amikor a szlovákság legöntudatosabb részében felszakad a kétségbeesett kiáltás: segítség, veszélyben a nyelvünk, akkor meg kell látnunk, hogy a nyelv tisztaságán kívül még egy tényező van veszélyben: a szlovákizmus öreg koncepciója. Izgalmas generációs harc dúl napjainkban ! A fiatalság ki akarja szúrni a szemeit, hogy új szemekkel láthasson. Az új nemzedék tudományos felkészülődésének láza hatja át az idegeket. Ez a fiatalság nem akar már a múlton merengeni, hanem ezt a múltat szakszerű képzettséggel, az európai tudományos módszerekkel akarja vizsgálni. Modern jelszavakkal startol: «Ki a falvakra, ismerjük meg Szlovenszkó népét, a parasztot, hogy az megszűnjön muzeális tárgy lenni a szemünkben; dolgozzuk fel monografikusán és értékeljük kritikailag a múltat; a nagy nemzeti ébresztők szűnjenek meg hús és vérnélküli ideálok lenni és ne csak álmodozzunk, de valóban tegyünk is valamit Szlovenszkó népének jobb jövőjéért ! így történik meg, hogy fiatal tudósok elhagyják a Maticát s a független munka mezejét keresik. Az ifjúság forrong. A politikai pártok fokozott ambíciókkal dolgoznak a fiatalok kegyeiért. A legellentétesebb eszmék rohannak egymásnak. Az öregek zúgolódnak: éretlenség ! A politikai demagógiának nagy tere nyílik ! A nemzedékek harca nyilvánvalóvá válik. A trencsénteplici kongresszus felfedi a fiatalság csupasz testéi és hozzáértőkben és laikusokban, politikusokban és publicistákban egyaránt megfogalmazást nyer a kérdés: hová megy ez a fiatalság?,
