Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-11-01 / 9. szám - A magyar nép daloló lelke
A magyar nép daloló lelke TótxclAtxís J = 17«. Ráncosszáru kiscsizmáin szögre van akasztva, Gyere kedves galambom, húzd föl a lábomra. Úgyis tudod, — sejhaj, — ott annak a helye, Még az éjjel galambom, csárdást járunk benne. Bodorszőrü kissubám szögre van akasztva, Gyere kedves galambom, teridd a vállamra. Úgyis tudod — sejhaj — ott annak a helye, Még az éjjel galambom, betakarlak véle. Mikor engöm sorozatra vittek, Széköt attak, akire léüjjek. Széköt attak, lé is ültem rájja, Élös olló göndör hajam vágta. Göndör hajam léhullott a fődre, Gyere babám sződd föl a kötődbe. Ahány szálat szöcc föl a kötődbe, Anuyi szásszó’ jussak az eszödbe. Sidncos Száró fascsi XMnátxi szögre -Vanafaszfaz Gc^ata löla tóbomta Clqcjis tocíod.,3ejhaj. oít annafaa tiej-je. éjjé’ galazziIbom.csrétJástjáturíkteot». TAftdáüés. ** =1X0. ÍZrifaot ea-ejötn so to- zár - ra vir- hzfa. Szá-jrot ab- faíz, a - fai-te Iá" ölj-jefa. at-fafa, lé is d- W» rój;“. á- &>S cl- ló gön-dartja-jam-vág-fa.
