Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-09-01 / 7. szám - Ivánfy Géza: Nemzetgazdaság. Kisebbségi gazdasági társadalmunk és nemzeti vagyonunk

Nemzetgazdaság tői kezdve azokig a mindenféle ingó s ingatlan vagyontárgyakig, melyek községeinkben tömegesen, vagy a magyar diaspórákban magyar létünkről tesznek tanúságot. Tiszta képet e tekintetben pontos számadatok nélkül is kaphatunk, ha a hivatalosan 1931 évi állapot szerint a szlovenszkói községeknek összesen 1 milli­árd és 850 millió Kc.-re, a járásoknak pedig 20 millióra felvett vagyonértékét az összesen 3.475 szlovenszkói községek között közeli számadatban 700 magyar többségi község számával arány­ba állitjuk. Nagy vagyont reprezentál a magyarság kezén levő pénz­intézetek és hitelszervezetek betétállománya, melyet ha — a rendelkezésre álló adatok szerint — a történelmi országok ha­sonló hitelintézményeiben kezelt 43 milliárddal szemben csak 1 és fél milliárd Kc-nek tudunk is, olyan tekintélyes summa, mely a kisebbség gazdasági életében jelentős szerepet játszik. De van a magyarságnak látens tőkéje e pénzintézeteken kivül olyan nagybankokban és főleg hitelszövetkezeti alakula­tokban, amelyeket kifejezetten csehszlovák üzleti érdekkörök igazgatnak. Ezek alaptőkéjüknek, betétjeiknek, illetve üzletré­szeiknek egy tekintélyes részét nyerték régi magyar intézetek­ben elhelyezett s onnan átevezett magyar vagyonértékekből. Nem kicsinylendő értéket képviselnek a magyarság kötött jellegű vagyonai és dijjárulékai a biztosítási üzletágazatokban. Maga az élet-, és tűzbiztosítás értéke és évi dijaik több száz milliót jelentenek.De nemcsak a magánbiztositási intézetekben, hanem az ál­lam által támogatott szociális biztositó intézményekben is, va­lamint járulékokban úgy biztosítási értékigényekben is tekin­télyes nemzeti vagyon kumulálódik. A Központi Biztosítóintézet vagyona az 1931. év végén 3 milliárd 494 millió 020.788. Ke. értékét képvisel, ebből Slovenskóra és Podk. Rusra 236 millió 672.860.-Kc. esik, amely hatalmas összegből 32 millió mint kész­pénzbetét van elhelyezve, 69.5 millió Ke. szlovák és ruszinszkóí értékpapírokban, 58.3 millió Ke. községi kölcsönökben, 13.6 millió Ke. ingatlankölcsönökben, 11.2 millió meliorációs köl­csönökben és 51.4 millió Ke. közvetített kölcsönökben kiadva táplálja a szlovenszkói és ruszinszkói közgazdasági piacot. Mindenesetre érdekes még, hogy amig Csehország­ban az ipari hitelre 47.9 millió Kc.-t, Morvaországban és Szi­léziában 19.4 millió Ké.-t fordítottak a Központi Biztosító­intézet felhalmozott vagyonából, Szlovenszkón összesen csak 935 ezer 422 Kc.-t juttattak kifejezetten iparihiteligénylés kielé­gítésére. Ha most még számításainkba foglaljuk, hogy az 1930. évi bevétel járulékokban a Betegsegélyző intézeteknél beteg­­segélyjárulék, aggkori és rokkantsági járulék 248.4 millió Kc.-t tett ki, s a balesetbiztosítási járulékok 1931. végével előirt 252.7

Next

/
Oldalképek
Tartalom