Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-09-01 / 7. szám - Kritika - Simándy Pál: "A Sarló jegyében"
Kritika most annak gyomrában bátortalan ügyességgel próbál szabadmozgásokat végezni. Jónás érezhette úgy magát a cethal gyomrában. Valóban nagy kár ezekért a tehetséges és széles műveltségű ifjú emberekért! Csak néhány példát erre a balog és suta helyzetre ! „A Sarló előtt a proletáriátus táborába értelmiségi embernek szinte csak pályatöréssel illett „leszállania“ — mondja egy bevezető-előadás. Ám a Sarló uj perspektívát nyitott meg etekintetben, — az előadó szerint. Nem veszik észre, hogy az, ami velük történt, a pályatörés tipikus és szomorú esete. Az intellektuálisok szabad és független életét élték, az egyetlen helyes utat járták, ami az intellektuálisok rendeltetése. „A szakintelligenciának . .. magáévá kell tennier a proletáriátus életszemléletét ...“ mondják más helyütt. És proletárkulturáról, proletármüvészetről beszélnek. Meghódolva a tömeg célkitűzése, akaratdogmája és fegyelme előtt. „A tények és szükségletek konkrét ismeretére van szükség“ hangoztatják ismét helyesen más ponton. Viszont az értelmiségre a priori világnézet gyanánt parancsolják rá a marxismust ahelyett, hogy világszemléletüket tényleg a tények és élmények talajából engednék kinőni a szellem teljes függetlenségében. Ugyanígy helyes és méltó kezdeményezés volna részükről az értelmiségi szakcsoportok szervezése, ha nem lenne ott az építő és kutató munka akadálya gyanánt dogmatikus kötöttségük.Az írástudók ma a társadalmi és szellemi harcnak csak nem minden vonalán árulásban vannak. A Sarló bahasa az írástudók árulásának szintén egyik tipikus esete. Pedig csak a szellem függetlenségében juthatnának el annak a felismerésére, hogy a jövő társadalmi rendjének mennyi kérdése vár még tisztázásra, ha nem — felvetésre is ; hogy roppant kényelmetlen és szorító felelősség elé állítaná Európa szocialista értelmiségét egy oly fordulat, amely kezükbe adná a hatalmat az emberiség sorsának intézésére és életének uj megszervezésére. Bátor és fegyelemsértő azonban az a mód, ahogyan a népi gondolat mellett emel szót az egyik előadás. S ez egyben cáfolata is annak a vádnak, mintha a Sarló a maga Pálfordulásával elvesztett volna minden kapcsolatot a kisebbségi magyarság életével. Szintén elismerésreméltó módon emelkedik ki az előadások sorából Krammer Jenő széles emberi perspektívában mozgó tanulmánya a szociális nevelésről. SIMÁK DY PÁL
