Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-09-01 / 7. szám - Zerdahelyi József: Meleg eső indult… vihar lett belőle
Zerdahelyi József: Meleg eső indult... vihar lett belőle és megfájdult bele a szive. Kőrössy Mihály hamar befejezte. A halál élményre a sírásnak uj forrása szakadt fel Mártában. Fcketeruhás emberek lepték el a házat, közeli, távoli rokonok, ismerősök. Az asszony úgy járt közöttük idegen egyedülvalóan és a halott őrző ház lidérces éjszakáiba beleivódott a vágy hozzátapadni a leikével egy emberhez, megbújni a széles válla alatt. Szégyelte és titkolta és özvegység beszéddel takarta mások elől. Gábor is eljött feketén és komoran, konvencionális szavakat mormolt, egyforma hangú választ kapott rá és az egész még ott foszlott széjjel a gyászhangulatu ház sok lakójának a feje fölött. Semmi sem maradt belőle. Sokan voltak a temetésen. Az asszonyok a házban, a férfiak az udvaron feketébe Ltek. Váratott magára a pap. De aztán mégis megvolt minden. Zsoltárok hangja szállott és megkoppant a koporsó fedelén az első rög. A nép elszéledt. Kapás parasztok bekaparták Kőrössy Mihály elszáradt testet a földbe. Gábor hazafelé utolérte Ilonát. — Milyen szép volt Márta a mély gyászban — mondta a lány. — Szép, — adta vissza a szót Gábor, de, hogy a lány teste rásugárzott, feléfordult. — Hogy maga milyen vadító feketében. — Csak valami bolondot ne csináljon megint. Igaz, én haragszom, és abból nem is engedek, amig térden állva nem kér bocsánatot és megfogadja, hogy soha ilyet nem tesz. — Jó — mondta Gábor és utána ment a lánynak, be a kertkapun a gesztenyefás udvarra, aztán, hogy kinyílt a nagy kulcscsal a megvasalt ajtó zárja, be, a meleg ellen homályosra függönyözött fészekbe.— Apám is jön mindjárt — mondta Ilona a térdre ereszkedő Gábornak és odanyujtotta a kezét. — Na megbocsátok, keljen fel.A férfi nem eresztette el az ujjait és úgy mászott fel a karján a lány ajkáig. Ilona hangtalanul állotta a sodrást. Ajtónyitás riasztott közéjük. Váry Berci egyhangú járással lépett be. Kedélyes beszédesen parolázott a vendéggel.— Szép temetés volt — mondta, aztán megbeszélték a határmérést, meg mi egyebet, mert Gábornak mindenféle dolga akadt a mérnökkel. Alagcsövezés, árkolás. Ilona teát hozott. Nagy, kinálkozást csinált Berci az asztalnál*
