Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-08-01 / 6. szám - Irodalom-kritika - Tolnai Gábor: Hont Ferenc: A szinjáték - zl.: A kisebbségi magyar ifjúság röpirata II.
Irodalom-kritika HONT FERENC: A SZÍNJÁTÉK. (Tanulmány. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának III. kiadványa, Szeged, 1932.) Hont nagy ethnológiai és szociológiai ismeretekre támaszkodva irta meg tanulmányát. Kiindul a a színjáték legszélesebb értelemben vett meghatározásából s utána rövid áttekintését adja a színjátszás történetének, a primitív népek ösztönösen kollektív, praktikus szükségletet kielégítő formájától, a társadalmi elkülönülés kapcsán létrejött uj formákon át egészen a csupán szórakoztató célú udvari színjátékokig. Az elénk rajzolt kép szerint kulturáról-kulturára újra éled a színjátszás. Minden hanyatló kultúrával eléri fejlődésének legvégső állomását, mintahogy a hanyatló Róma is kitermelte a maga mindenestől individualisztikus színezetű, pusztán gyönyörködtetést szolgáló stílusát. Az elbukó Rómával azonban nem bukott el a színjáték, hanem újraéledt a kereszténységgel és ismét végigjárta fejlődésének fokozatos állomásait. — Minden kultúrának és minden népnek meg van a maga ó-, közép- és újkora. így fejezi be a könyv első felének okoskodását Hont. — E felosztás szerint a primitív és kultikus színjáték az egyes társadalmak ókorának, a mitikus és humanisztikus a középkorának, a realisztikus és formalisztikus az újkorának felelnek meg. — Ma, egy individualisztikus kor végén a színjátszásnak is uj kora kezdődik. Ez az uj kollektiv színjátszás alapvonásaiban hasonlít a régihez. Még külsőségeiben is elszakad az individualisztikus szinjátékfor máktól. Mindég nagyobb és nagyobb szerepet kap benne a tömeg, a színpad és nézőtér közti határok megszűnnek. Fokról-fokra nagyobb és nagyobb szerepet játszik az előadás aktiv menetében a publikum s valósággal uj életre kel a primitiv és népi kollektiv tömegünnep. (V. ö. Mayerhold, Piscator, Tairov és a többiek törekvését.) Mi még csak hírből ismerjük ezeket a törekvéseket. Sajnos, nemcsak a magyar, hanem jórészt még az egész középeurópai színjátszás is a maga individualisztikus szinházkulturáját éli. (S igy bármennyire lehangolóan is hat, megértjük, mért nem érvényesül s még csak helyet sem kap egy ilyen magas irodalmi célkitűzésű rendező, mint ennek a pompás logikával megirt könyvnek a szerzője.) (Szeged.) TOLNAI GÁBOR A KISEBBSÉGI MAGYAR 1FJUSÁG RÖPIRATA II. (A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és, Művészeti I ársaság megalakulása alkalmából kiadja a prágai magyar egyetemi hallgatóság. A prágai magyar főiskolások megbízásából szerkesztette: Baráth László Prága, 1932. május.) Pozsonyban 1931. november 8.-án alakult meg a Csehszlovákiai
