Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-07-01 / 5. szám - Kulturkrónika - Darkó István: A Szentiváni Kuria harmadik kongresszusa
Kulturkrőnika A SZENTIVÁNI KURTA HARMADIK KONGRESSZUSA Junius 22.-én és 23.-án harmadszor ült össze Liptószentivánban a csehszlovákiai magyar irők szabad munkaközössége, az évenként egyszer ülésező Szentiváni Kúria. Szent-Ivány József, a vendéglátó szives házigazda az idén már harmadszor adott alkalmat a csehszlovákiai magyar irodalom és kulturális élet képviselőinek, hogy szellemi létünk legfőbb kérdéseit alaposan megbeszéljék, munkaerejüket koncentrálják s a megpróbáltatásokkal járó kisebbségi kulturális élet egyévi ‘eendőit egymás között gazdaságosan felosztva, a magyarság magas színvonalra törekvő szellemi küzdelmeiből vezetőszerepben igyekezzenek kivenni a részüket. A Szentiváni Kúria idei harmadik kongresszusa a reális munkavállalás jegyében végzett el fontos szerepkiosztő munkát. A tanácskozásokon leszögezték, hogy az építő és teremtő kisebbségi kulturális munka keretei készen állanak, de ezután kell megfelelő értékes tartalommal megtölteni azokat. A Szentiváni Kúria egységesen állást foglalt a Magyar írás mellett s a tanácskozások résztvevői a Magyar írás mellé tömörülő fokozott irodalmi, tudományos és társadalmi munkát határoztak el. Kimondották, hogy a Kúriában tömörülő irók, a kisebbségi helyzet adottságainak figyelembevételével a kisebbségi magyarság kollektivumát tekintik munka tér illetnek s ebben az összmagyarság kollektivumáért kívánnak dolgozni, mégpedig korszerű irányban, a kor- és világáramlatok figyelembevételével s ezeknek a magyar kollektivum javára való átértékelésével tiszta szociális irányban. Kimondották, hogy a Kúria minden munkáját ebben a határozott irányban fogja végezni és minden irodalmi és kulturális kérdésben a tiszta irodalmiság és a kriticizmus jegyében kíván állástfoglalni. Az elvi állásfoglalás után irodalmi és kulturális életünk aktuális kérdéséit mind megvitatta a Kúria. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk-akadémia) kérdésében kifejezte azt a kívánságot, hogy az Akadémia szakosztályainak első ülésén történjék meg a munkaprogramm összeállítása. Állástfoglalt a Kúria a cenzúra kérdésében is: a Kúria irói elvben elleneznek minden olyan törekvést, amely az írásbeli és szóbeli szellemi megnyilvánulásokat bárhol a hatalom eszközeivel elfojtja s tiltakoznak általában a szellemi és testi kizsákmányolás ellen. Bizottságot küldött ki a Kúria a csehszlovák Pen Clubbal való tárgyalásra, olyan értelemben, hogy mint Romániában, Csehszlovákiában is a Pen Club magyar alosztálya létesüljön. Határozatba foglalta a Kúria azt a kívánságát, hogy az évi tizenöt államdijból kisebbségi magyar irók is részesüljenek s az állami Véleményező bizottságba magyar szakértőket is kinevezzenek.
