Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-03-01 / 1. szám - Ankét a Masaryk-akadémiáról

Ankét a Masaryk-akadémiáről Ezeknek a terveknek a megvalósítása persze nem meríti ki az irodalmi osztály munkásságát. Arra valók az osztály tagjai, hogy javaslataikkal pótolják és egészítsék ki munkatervünket. Ebben az irányban az egész magyar társadalom segítségét is kérjük. Jánoska Tivadar, a Művészeti Szakosztály elnöke: Mindazon kérdésekre, melyek a Masaryk Akadémiával kap­csolatban a közönséget érdekelnék, nem tudok még konkréten válaszolni, mert a Társaság alapszabályai még jóváhagyva nincsenek és ezért az egyes szakosztályok programmját sem lehetett végérvé­nyesen meghatározni. Az egyes kitételekre tehát csak negatívumban tudnék válaszolni és rámutatni a szlovenszkói művészet, kritika, kiállítás és képke­reskedelem kaotikus viszonyaira, de ennek megírásához hosszabb időre lenne szükségem, mint a megadott határidő ezt engedte. Folyóiratának, melynek megindulását melegen üdvözlöm, szí­vesen állok rendelkezésére és örömmel venném, ha abban a magyar művészet támogatóra találna. A csehszlovákiai magyar ifjúság állásfoglalása A mai magyar kisebbség testében az államfordulat legkülönbö­zőbb komponenseinek az volt a végső sajnálatos eredője, hogy Szlo­­venszkó és Podkarpatszká Rusz területén nem összegeződhettek a magyar szellemi erők, hogy megépítsék azt a kulturszervet, mely hivatva volna irányítani a kisebbség szellemi életét. A sok összetevőerő között a legnagyobb gátak egyikét talán a megépítés financiális oldala képezte. Az első reménysugár, ami ezen a téren jelentkezett, T. G. Masaryk köztársasági elnök egymilliós adománya volt, amit az ősz Elnök abszolút politikamentesen egy magyar tudományos, irodalmi és művészeti társaság alapítására adományozott. A megalakulás és a várt produktumok elmaradása után jelent­kezik a kisebbségi magyar ifjúság állásfoglalása a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társasággal szemben. A már említett ok adta meg az inspirációt a magyar főisko­lások intellektueljeinek, hogy a főiskolások között megbeszéléseket hívjanak össze, ahol leszögezhetik egységes állásfoglalásukat. így hívták össze Pozsonyban Berecz Kálmán, Deme Lajos és Duka-Zólyomi Norbert dr. az első ilyen irányú gyűlést; majd Prá­gában 1932. február 12-én gyűlt össze a magyar diákság a diák­­klub-ban, hogy ilyen irányban állásfoglalását összegezze. A remélt egység örömteljesen vált valóra, amikor mindkét íz­ben világnézeti különbség nélkül, egységesen fektették le irányéi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom