Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-06-01 / 4. szám - Kritika - Sp.: Szabó Pál könyvei - Makkai Sándor: Nem békességet…
Kritika szabadvers és a lírai formák válsága címen. Tolnai a szabad vers születését és értelmét az akusztikus és vizuális irodalom problematikáján át próbálja megmagyarázni. A könyvnyomtatás feltalálása hozza meg, szerinte, a nagy fordulatot. „Gutenberg mű ve megváltoztatta az egész irodalmi életet is s a költészet és zene szétválásának végleg megnyitotta útját“. Ámbár Thienemann Tivadarral szemben hangsúlyozza, hogy a kötött forma inkább csak az epikában bír szövegrögzitő erővel, mig a lírai költészetnél elsősorban az érzelemkifejezés eszköze. Mi ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a szabadverset a könyvnyomtatás előtti idők népei is ismerték és gyakorolták. A sorozat legújabb kötetében Hont Ferenc a színjáték kérdését teszi tanulmány tárgyává s állítja megfelelő művelődéstörténeti távlatba. — A művészeti kérdéseknek új értékelése magyar szempontból külön jelentőséggel bir. Talán egyetlen más nép irói sem birkóztak annyit a művészi kifejezés feladataival, mint minálunk. A művészi kifejezés törvényszerűségeinek és kategóriáinak felderítése bizonyára lényegesen hozzájárulna e feladatok megoldásának megkönnyitéséhez.A szegedi fiatalok vállalkozását ebből a szempontból is örömmel és dicsérettel kell fogadnuk. sp. SZABÓ PÁL KÖNYVEI Szabó Pál, a már jólismert parasztiró, akit annak idején a Nyugat hasábjain Móricz Zsigmond mutatott be a szélesebb magyar olvasóközönségnek, „Emberek“ c. első könyvével nagy sikert ért el. A Franklin Társulat második kiadásban hozta ki, azonkívül angol és horvát nyelvre is lefordították. Szabó Pálnak az idei könyvnap alkalmából jelent meg a második könyve, amelynek cime: Békalencse, szintén a Franklin Társulat kiadásában. (A könyv ismertetésére viszszatérünk). Ugyancsak most van nyomás alatt új nagyszabású regénye: Dózsa György, amit széleskörű forrástanulmány alapján irt meg ez az istenáldott tehetségű paraszt fiú. A könyv megjelenését már is nagy érdeklődés előzi meg. Sp. MARKAI SÁNDOR: NEM BÉKESSÉGET... 1932. Soli Deo Glória kiadása. Ez a kötet a szerző három előadását foglalja magába, amiket a Magyar Prot. Irodalmi Társaság márc. havi felolvasó ülésein tartott. Makkai Sándort már előnyösen ismerjük bátor hitvallásairól. Ebben a könyvében is kemény kritikával találkozunk úgy a közszellem, mint közelebbről az egyházi közélet felett. Szerinte „a keresztyénség elválaszthatatlannak látszó módon összeszövődött és azonosult a a polgári világrenddel s ezért ugyanott volt és van, ahol ez a polgári világrend. Annak válsága és veszedelme teljes mértékben az övé is. De mindenekfelett az övé a felelősség és az Ítélet.“ A megújulás útja nem lehet más, mint ez: állami és társadalmi rendek, hatalmak, érdekek és
