Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-06-01 / 4. szám - Erdőházi Hugó: Fegyenc a törvényszéken
Erdőházi Hugó : Vers a föld hátán. Az ég ura megtüzesíti a bot végét, visszadugja a helyére s elzárja a férgek útját, mielőtt az egész földet eláraszthatták volna. Most már embert is akart Numi-Tarem teremteni. Egy férfit és egy nőt készített anyagból, de lelket is akart beléjük oltani. Felszállott az égbe, hogy elhozza az anyagba a lelket, addig pedig hű kutyájára bízta a férfit és a nőt. Megörüli az ördögfeje délén -, mikor az ég ura eltávozott. — No most megrontom az emberi, mondogatta. Csakhogy a kutya nem engedte az emberhez, báj - mennyire is könyörgött neki. — Khuly-ater megharagudott és megfenyegette a kutyát: Ha nem engedsz az embeihez, akkora hideget támasztok, hogy megfagysz benne. — Nyomban nagy hideg lett, a kutya fázni kezdett, elfogadta az ördögfejedelemtől a meleg subát, mely a hidegtől megóvta, az emberhez pedig odaengedte az ördögfejedelmet, aki rálehelt a férfira meg a nőre is és megrontotta őket. Ettől fogva kórság, múlandóság, halál lett az ember sorsa. Numi-Tarem visszatért a földre; rögtön látta, mit művelt az ördög. A hűtlen ebet megátkozta, a megrontott ember szolgájává tette s megparancsolta, hogy azzal táplálkozzék, amit az ember odavet neki. — A kórság, betegség ellen a különféle bogyókban, gyökerekben orvosságot rendelt az embernek, megtanította a vadászatra és halászatra. Azóta küzd az ember kórsággal, nyomorral, de küzdelme az ég jóságából már nem reménytelen. ORBÁN GÁBOR FEGYENC A TÖRVÉNYSZÉKEN Fegyencet kisérnek a folyosón, most emberek között van, kiknek ruháján a szabadság végtelen lehellete: Ó, hogy nyeli el szemével az ajtók fordulását, a láthatatlan széles utcát, ahol kóboregni lehet nagy, üdvözítő szabadságban. Mi rabbá lettünk, mikor megszülettünk, mert meghalta Tisztaságunk: embzrek vagyunk: szabad fegyencei cella-életünknek, — hisz: egyszer az örök megdicsőülésben tisztává szabadul az éther-végtelen szabadságos,ujhodott Rabia: bűnös, vétkezett ember, aki már megváltott halott. ERDÖHÁZI HUGÓ
