Urr György: Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből 1918-1938 (Kassa. Grafika, 1939)

Irodalmi és Művészeti Társaság" Pozsony, adtak ki magyar könyveket. Az államfordulat után négy esztendő mullott el, amig a könyvkiadás tulajdonképpen megindult. Évenkint a következőkben: 1919. — 9 1925 136 1931 — 122 1920. — 16 1926 — 147 1932 — 162 1921. — 23 1927 — 159 1933 — 125 1922. — 38 1928 130 1934 — 136 1923. — 126 1929 — 118 1935 — 171 1924. — 133 1930 — 145 1936 — 180 Tehát: 1919 tői 1936 ig bezárólag 2076 magyar mű jelent meg. Leszámítva a tankönyveket és a naptárakat, a megjelent könyvek 90"/oánál az író saját maga volt a művek kiadója, sok esetben a terjesztője is. Masaryk G. Tamás, a Csehszlovák köztársaság első elnöke egv millió korona adományával alakult meg Pozsonyban 1931.-ben a Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság. A kilenctagú előkészítő bizottság, amelyet a kultuszminisztérium nevezett ki — és amelyben a magyar pártok kulturreferense is helyet foglalt — jelölte ki a Társaság alapító, író, tudós és művész tagjait. A Társaság 1933. ban megindította évnegyedes folyóiratát a „Magyar Figyelő"-t, amely 1935. év végéig jelent meg. A Társaság egy könyvsorozatot is megindított, de a tervezett 15 kötetből csak 9 kötet jelent meg és a Társaság közel egynegyed millió korona deficittel zárta le a könyvkiadást. A Társaság első elnöke dr. Orbán Gábor tanár volt, majd Balogh Elemér ref, püspök lett az elnöke. A Társaság mint a Szlovákiában maradt magyarok kulturszervezete tovább folytatja működését dr. Duka Zólyomi Norbert főtitkár vezetésével. 1934.-ben indult meg Nyitrán, Dallos István író vezetésével, az összes írók közreműködésével a „Híd" kiadóvállalat, amelynek nagyszabású alkotása a négykötetes „Szlovenszkói Magyar írók Antológiája" volt. A első és negyedik kötetben a kisebbségi magyar írók írásaiknak legjavával vonulnak fel, a második kötetben az elszármazott írók, a harmadik kötetben pedig a szlovák és cseh irodalom kiválóbb íróinak alkotásait mutatja be. A 73 író közre5