Urr György: Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből 1918-1938 (Kassa. Grafika, 1939)

A kisebbségi közélet egész súlypontja a politikai életre esett, annál is inkább, mert a Csehszlovák köztársaság közjogi berendezkedése a politikai pártokon nyugodott. Az elmúlt húsz esztendő alatt időrendi sorrendben 7 magyar kisebbségi párt alakult : Ker. Szocialista Párt 1919. Emellett a csehszlovák agrárpárt és a szociáldemokrata párt tartottak fenn magyar osztályokat. A községek és városok képviselőtestületeiben, valamint a nagymegyék képviselőtestületeiben és később a tartománygyűléseken is tilos volt a politika. Ezek a képviselőtestületek csak adminisztrációs kérdésekkel foglalkozhattak és politikai ténykedésük legfeljebb abban nyilvánult meg, hogy az állam egyik vagy másik vezetőszemélyiségét díszpolgárrá választották. Az első nemzetgyűlési választások után a községek élére kinevezett képviselőtestületek kerültek. A kinevezés a választások alapján az egyes pártokra leadott szavazatok arányának megfelelőleg történt. Az 1923.-ban tartott első községi választásokig ezek a kinevezett képviselőtestületek intézték a községek ügyeit. 1922. évben községekké fokozták le — Kassát, Pozsonyt valamint Ungvár és Munkácsot kivéve — a többi városokat. A városok ügyeit a városi jegyzői hivatal intézte, amely élén az állami tisztviselők állottak, akik teljesen függetlenek voltak a városok önkormányzatától, sőt felügyeleti joguk volt az önkormányzati szervek működése felett. Ugyancsak 1922.-ben lépett életbe a nagymegye rendszer, amely 1927 év végéig volt érvényben. 1928 január 1.-től a nagymegyék helyett egy közigazgatási terület lett Szlovenszkó. Kisgazdapárt Jogpárt Nemzeti párt Nemzeti Munkáspárt Kisgazda, iparos és munkáspárt Egyesült keresztény szocialista és Magyar Nemzeti Párt 1920. 1922. 1925. 1925. 1929. 1936. 25