Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A harmadik nemzetgyűlés időszaka (1929 okt. — napjainkig) amennyiben azok a néprajzi-; vallási- és nyelvi kisebbségekre vonatkoznak, a Nemzetek Szövetsége védelme alá helyezik. A Szövetséges és Társúlt Hatalmak úgy vélik, hogy a köztük és a Csehszlovák állam között létrejött szerződés a rutén autonómikus tartomány népességének« (— tehát az egész népességnek! —) megadja a lehetőséget arra, hogy kívánságait nyilvánosan kifejezhesse. A Hatalmak a legkomolyabb figyelemmel lesznek ennek a népességnek a jövőben nyilvánított kívánságaira. Egyébiránt a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya a Szövetség Tanács minden tagjának jogot ad arra, hogy St.-Germainban 1920. szeptember 10-én a Szövetséges és társúlt Főhatalmak és a Csehszlovák állam közt kötött szerződést aláíró hatalmak figyelmét bármely a rutén területre vonatkozó, figyelmet érdemlő, kérdésre felhívja.« !me tehát: a nemzetközi jog: — a békeszerződés, és a belföldi alaptörvény állapítja meg Podkarpatszka Rusz autonómiáját. Ehhez való joga ünnepélyes módon, külön is nemzetközi védelem alá van helyezve, — de valahogy ellanyhúlt e kicsi földterület iránt annak idején olyan nagyon megnyílvánúlt érdeklődés és »e terület népeségének ismételten nyilvánított kívánságai« süket fülekre találtak.*) *) Ilyen kívánságok voltak pl. a „Magyar-Rutén Politikai Pártnak 1921 szeptember 10-i, a Népszövetséghez intézett részletes beadványa, amelyben rámutatott arra, hogy Csehszlovákia mindaddig nem adta meg a csehszlovák kisebbségi szerződés I. fejezetében biztosított önkormányzatot, hogy a csehszlovák kormánynak ruténföldi politikája a szerződéssel ellentétben áll, végűi a szerződés rendelkezéseit sértő csehszlovák kormányintézkedéseket sorolja fel. A csehszlovák kormány válasza alapján a Népszövetségi Tanács kisebbségi bizottsága jelentésében kifejezte bizalmát a csehszlovák kormány iránt és azt a meggyőződését, hogy módot fog találni arra, hogy a közeljövőben megalakítsa a rutén autonómiát a csehszlovák állam keretében a szerződés értelmében." (A kisebbségi bizottság jelentése: „C. 107. M. 61. 1922. I. Genève, le février 4922"'. A „Comité executiv des Ruthénes émigrés" nevében Hodinka Antal és Illés József egyetemi tanárok nyújtottak be egy petíciót, amelynek cime : „Information relatives à l'organisation du territoire des Ruthénes au sud des Carpathes, présentées par les Ruthénes émigrés, au Secrétaire Général de la S. de N. (le 18. janvier 1922.)" Ez a terjedelmes beadvány tartalmazza a Ruténföld első kormányzójának, Žatkovič Gergelynek a csehszlovák köztársaság Elnökéhez intézett, Ungvárott 1921 május 16-án kelt expozéját. A csehszlovák kormány válaszát, kormánya utasítására R. Fiedler, akkori csehszlovák követ nyújtotta be: C 74. M. 30. 1923 január 24-én. Az összes magyar pártok által benyújott 1923 április, Losonc kelettel ellátott: „La situation des minorités en Tchécoslovaquie et en Russie Subcarpathique. Mémoire à la Société des Nations 1923" című petíció, amely259