Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) A reform nem fejlődés, csak új szervezet. Ez az »egyenlőség« azonban nem egyenlőség, csak a kormányzás »formai azonossága.« Minden történelmi és nemzeti fejlődésre való tekintet nélküli bürokratikus egységeket teremt. Ezt nem kivánja azonban sem a köztársaság, sem a békeszerződések folytán az új állam kötelékébe utalt nemzeti kisebbségek érdeke. Nem az egész közületé, mert az államot csak oly közigazgatás támaszthatja alá, mely a lakosság valódi életérdekeit védi és szolgálja. Ellenzi a lakosság. Ilyen pedig nem lehet az olyan reformálás, amely a lakosság ilyen jelentékeny részének — és pedig éppen az itt Léván is elhangzottak szerint — nemcsak nemzetiségi, hanem társadalmi tagoltság szerinti tömegeinek aggodalmával és ellenzésével is találkozik. Hogy ez így van, arról már hónapok óta, az újságcikkek és pártgyűlési határozatok egész tömege tanúskodik. Tehát valami alapvető hibájának kell e reform-tervezetnek lennie. gyar vármegyékből 6 (hat) „nagymegyét" alakítottak Pozsony, Nyitra, Turócszentmsrton, Zólyom, Liptószentmiklós és Kassa székhellyel. A zsupák elnevezése a székhely után igazodott. (Pl košicei (kassai) župa — a régi Abauj-Torna, Zemplén, Sáros stb. elnevezés helyett). A járások kisebb, legtöbbnyire nyelvhasználati szempontból tett kikerekítésekkel, megmaradtak. Az ugyancsak feloszlatott vármegyei törvényhatósági bizottságok helyébe a nagymegyei és járási képviselőtestületek léptek, amelyeknek új választási rendjét az 1920. évi 330 tv. szabályozta. Az új nagymegyei és járási testületek választása 1923. szept. 30-án lett megtartva. (Addig kinevezett választmányok — administratívny výborok — működtek, de ezek ténykedése inkább csak formális jellegű volt.) A nagymegyék elhelyezkedése, berendezése, az új ügymenet igen lassan haladt előre. Nehézkesnek és drágának bizonyult. — Közben a közigazgatás unifikálásának gondolata is háttérbe szorította a Gau (megye) rendszernek az ország egész területére tervezett kiépítését. A történelmi országokban nem is léptették életbe és az 1927. évi julius 14-én kelt 125. sz. törvény eltörli a régi rendszernek ezen átalakított maradványát, a nagymegyéket is és négy nagy közigazgatási kerületbe osztja a Csehszlovák országot. És pedig : Csehországra, Prága székhellyel, Morvaországra és Sziléziára Brünn székkellyel, — Szlovenszkóra Pozsony székhellyel és Podkarp. Ruszra Ungvár székhellyel. Az 1927. évi 126. sz. törvény megállapítja az országos és a járási képviseletek új választási rendjét. Ez az új országos közigazgatás Szlovenszkóban és Podkarp. Ruszban 1928 julius 1-én lépett életbe. Csehországban, Morvaországban és Sziléziában ellenben csak 1928 dec. 1-én (1. a 99. oldalon is). A választás 1928 dec. 2-án történt. Azóta ez a közigazgatási rendszer van érvényben. 83