Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

Várospolitika (Kassa város életéből) belátása szerint előlegeket adott ki. Igaz ugyan, hogy azóta a helyzet annyiban változott, hogy erre a pótadó hátralékra a teljesen kiapadt városi pénztárba a felgyülemlett és halaszthatatlan tartozások fizetésére, értesülésem szerint, mintegy 2,000.000 korona előleg ki lett utalva és ezzel a számlatartozások jórészben ki is lettek egyenlítve és hogy azóta a folyó kiadásokra, az adózás arányában, havi részletek folynak be és így a városi gazdálkodás nyugodtabb és normálisabb mederbe terelődött, ámde a havi részletkiutalásokból a korábbi előlegeket az állami adóhivatal levonásba hozza és így a régi pótacló hátralékok kérdése elintézést egyáltalán nem nyert, leg alább is a képviselőtestületnek, ezen, esetleg még igen tetemes behajthatlanság mellett is, igen jelentékeny összeget képező követelésünk állásáról jelentés téve nem lett. Nem lett azonban, emlékezetem szerint, még általánosságban sem, jelentés téve arról sem, hogy úgy ezen régi, mint a folyó pótadókból tényleg milyen százaléka a befolyt adóknak lett a városhoz átutalva, gyakorolja-e a város, úgy mint pl. a kereskedelmi és iparkamarák, a neki járó rész megállapítása és kiutalása tekintetében természetszerűleg megillető ellenőrzési jogát? Ezek nagyhorderejű és fontos, nemcsak a pótadó mérvét, de az eszközölni kívánt beruházásokat és felvenni szándékolt kölcsönöket is a legközelebbről érdeklő kérdések és ezért a pótadó hátralékok mérvére és kiutalására, valamint az ellenőrzés gyakorlására vonatkozólag, miután az előirányzat erre semmi tájékoztatást nem nyújt, a külön felvilágosítás megadását és egyben a város jogainak érvényesítéséhez szükséges és korábbi beszédemben már megjelölt lépések (közigazgatási úton való sürgetés, esetleg perlés) sürgős megtételét kérem. A városi jegyzői hivatal költségeihez való hozzájárúlás a városi költségvetést 800.000 koronán felüli összeggel terheli. Ezen összeg túlnyomó része oly tisztviselők és alkalmazottak szolgálati járandósága, akik a tisztán államivá tett közigazgatási teendők elvégzésére alkalmaztatnak. Nem akarok itt most arra kitérni, hogy a jegyzői hivatal intézménye a városnak hatósági jellegét megszüntette, sem arra, hogy másrészt, a quasi politikai ellenőrzés szempontjából, ez az intézmény fölösleges, mert hisz' a város élén úgyis a kormány által kinevezett, tehát az ö 25 385