Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)
I. rész. Politikai beszédek
A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) a földrajzi helyzet az ellenkezőjét indokolja, — meglévő kulturális értékek ily szükségellenes megsemmisítése pedig önmagában is elítéli. Tanítóképzők, népiskolák. Šrobár dr., volt közoktatásügyi miniszter úr bizonyosan tud arról is, hogy beszüntették a losonci, lévai, Selmecbányái, nagyszombati, kassai, eperjesi, iglói tanítóképzőt is, szóval valamennyi magyar tanító- és tanítónőképzőt, a pozsonyi róm. kath. tanítónőképző kivételével. E mögött a tény mögött ott lappang a magyar népiskolák halálra ítélése is. E folyamatot gyorsítja az 1919. évi 189. számú törvény alkalmazásának mellőzése. Ezen törvény szerint ugyanis minden oly helyen, ahol három évi átlagban »legalább 40 magyar anyanyelvű tanköteles gyermek találtatik, az iskola felállítandó« volna. Ez a törvény nem ismer százalékszámhoz kötött kisebbségi jogokat, tehát ennek értelmében azon területeken, amelyektől eddig azon a cimen vonták meg a magyar iskolákat, mert nincsen meg a megfelelő százalékos magyar kisebbség, — így a volt szepesi, zólyomi, pozsonyi megyék magyarok is lakta községeiben, — volnának azok felállítandók, mert ilyenek hiányában az ott született gyermekek föltétlenül elvesznek a magyarság számára, mivel tanúlmányaikat a tanköteles korból kinőve sem folytathatják az anyanyelvükön, tekintve, hogy a polgári, vagy középiskolák magyar osztályaiban a szlovák elemi iskolákat látogatott növendékeket nem veszik föl. De az ilyen u. n. szlovák területen kívül is, sőt a magyar többségű vidéken is a lakosság többször, a leghatározottabb formában kifejezett kívánságára sem állít föl a kormány vagy nem engedélyez új magyar elemi iskolákat. A sajtó az ilyen esetek egész légióját panaszolta föl és csak az idő rövidsége nem engedi, hogy a helyiségeket név szerint felsoroljam, de minden érdeklődőnek szívesen szolgálok vele. Demokratikus kezelésnek lehet-e gyermeknek milyen anyanyelvű iskolába való sorozásánál nem a szülő érzés- és gondolatvilágát, hanem más kritériumokat venni alapul ? így például a vallást ? Nagymihály például azért esett el a magyar iskolától, mert a magyar anyanyelvű iskolakötelesek nagy 36