Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

A parlamenti kisebbségi bizottságról 19. Húsvétkor.*) A húsvét a bűnöktől és szenvedésektől való megváltás, — az eszme, az igazság diadalának, feltámadásának ünnepe. Vájjon nemzeti és faji életünkben lesz-e még nekünk ilyen ünnepünk ? A világháború bűneiből a kisebbségi sors szenvedéseibe sodródtunk. Vígaszúi ott volt a békeszerződéseknek a kisebbségek védelmére alkotott, elmosódó, határozatlan bíztatása, — a valóságban azonban a háttérbe toltak mindent a nagyhatalmak egymásközti rendezési kísérletei. Mind e mai napig! Ma is a német föld megszállásának problémája, a hágai egyezmény, a londoni flottakonferencia, stb. áll az érdeklődés előterében. — Stresemann, a német kisebbségek védelmében, egyszer erélyesen az asztalra ütött, aminek a többi, anyagi és hatalmi kérdés gomolygása között olyan volt a hatása, mint a villámcsapásnak. — Egyszerre tisztúlt a levegő. Az önzés, az erőszak, a gőg köde egy kicsit oszladozott. — Meglátták, hogy ha csak ezekre támaszkodnak, homokra építenek. — Az angolok beismerték, hogy a beolvasztási kísérletek nemcsak jogtalanok, de a jövő szempontjából veszélyes tévedések is. Madridban belátták, hogy a kisebbségek minimális joga, hogy ők is meghallgattassanak, ha az ő sorsukról döntenek, — de Streseman meghalt, az anyagi és hatalmi kérdések újra elnyomták a lelkiismeret szavát és ma mélységes csend van a kisebbségi kérdésekben, a nemzetközi forumok előtt. Az érdekelt kisebbségek is mintha belefáradtak volna a meddő kérelmezésekbe. — Uj útakra tértek. — így pl. itt nálunk a németek megpróbálták a kormányzásban való részvétellel előmozdítani nemzetük javát, de még a szlovákok jó része sincs megelégedve azonos lépésének eredményével. *) Megjelent „A Nép" 1930 április 20-iki (húsvéti) számában. 354