Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

Szlovenszkói problémák tásának szempontjából fölösleges újból és bővebben foglal­koznunk. Számtalan memorandum, deputációzás stb., mind­ezideig eredménytelen maradt. Ha valamely adónem Szlo­venszkón alacsonyabb százalékban volt megállapítva, mint a történelmi országokban, úgy egyhamar készen volt az unifi­káció munkája, de késik az unifikáció ott, ahol a történelmi országok adókulcsa kisebb, mint Szlovenszkón (példáúl a tőke­kamatadónál stb.). Az adókivetések késedelmessége, a kivetés ellen beadott fellebezések éveken át elintézés nélkül való hevertetése, a kereskedő és iparos minden számítását lehetetlenné teszi és éppen ez adóügyek rendezetlensége miatt az útlevélkiadások alkalmával követelt fantasztikus kauciók, a közvetlen érint­kezés felvételét a külföldi kereskedőkkel, majdnem teljesen lehetetlenné teszik. Az 1921. és 1922. években megkezdődött s hatásaiban ma is érezhető deflációs krízis következményei Szlovenszkó amúgy is agyonnyomorított iparára és kereskedelmére nézve sokkal katasztrófálisabbak voltak, mint a történelmi orszá­gokban. Amig a történelmi országokban a defláció főképpen csak értékesítési válságot (Absatzkrise") idézett elő, addig Szlo­venszkón ez termelési válsággá fajúi. A csődöknél és csődön­kivüli kényszeregyezségeknél az adósságtöbblet (Ueberschul­dung) 1922-ben 929 millió koronát tett ki, melyből Szlo­venszkóra és Podkarpatszka Ruszra 252 millió, tehát majdnem 25 százalék jutott. Ha figyelembe vesszük, hogy az összes ipari üzemek csupán 13.5 százaléka, a gyáraknak pedig csak 10 százaléka esik ezen területre, megállapíthatjuk, hogy milyen aránytalanul sújtotta a válság az itteni területet. A termelés redukálásáról tesz tanúságot az a körülmény is, hogy 1922-ben a munkásbiztositó pénztárak taglétszáma 343.000-ről 262.000-re csökkent. 39.426 személy közül, akik­nek kivándorlási útlevél lett kiadva, Szlovenszkóra és Pod­karpatszka Ruszra 18.537 személy, tehát 47 százalék esik. Mérlegelnünk kell még azt a körülményt is, hogy a krízis Szlovenszkón a későbbi időpontban (1923-ban és az 1924. 335

Next

/
Oldalképek
Tartalom