Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

Szlovenszkói problémák 13. Szlovenszkói problémák*) u. A csehszlovák állam megalakulásakor erősen és sokszor hangsúlyozták Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz gazdasági jelentőségét és fejlődési lehetőségeit. »Kelet kapujáról« — a »Kelet és Nyugat összekötő hídjá«-ról szőtt szivárványos álmokat — különösen a szlovákok felébresztett fantáziája. Ha a csehszlovák köztársaság földrajzi helyzetét nézzük, annak északnyugati és délkeleti fekvése tényleg predesztinálná ezt az országot arra, hogy a tőle délre és keletre fekvő, a legtöbb iparcikkben behozatalra szorúló országokban megtalálja természetes fogyasztó piacait, és viszont ezen országokból fedezze hiányzó mezőgazdasági terményeit. Ebben a viszonylatban Szlovenszkóra — mely az északnyugat-délkeleti forgalom irányának tengelye — tényleg hivatás várhatna. Azonban a csehszlovák köztársaságnak szomszédaival szemben követett elzárkozási politikája, Szlovenszkónak és Podkarpatszka Rusznak rendszeres gyarmatosítása nemcsak, hogy az álmodott haladást nem eredményezte, de viszszafejlődést, elszegényedést eredményezett. Kimutattam ezt a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági hitelviszonyokra vonatkozóan, és csak fájdalmas annak kényszerű megállapítása, hogy Szlovenszkó iparának helyzete még a mezőgazdaságinál is sívárabb és kilátástalanabb. Lajos Fülöp, francia király mondotta miniszterelnökéről, a maga feje szerint cselekvő Thiersről, hogy »mauvais coucheur«, rossz hálótárs, — mindég magára rángatja a takarót. Azt hiszem, ilyennek bizonyúlt az itteni iparral szemben az új államhatalom és a »testvér« cseh ipar is. *) Megjelent a Prágai Magyar Hirlap 1926 március 14. számában. 330