Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

Interpelláció az ügyvédi autonómia visszaállítása tárgyában az első teendők és már magukban hatalmas munkaprogram. Az ügyvédség tradíciója azonban, úgyszólván világszerte az, hogy e testület a jogegyenlőség és szabadság szószólója és védelmezője és minden reánk szórt ráfogás és gúnyolódás dacára, talán az u. n. szabadpályák egyikén sem végeznek az élethivatások betöltői annyi »ingyen munkát«, mint éppen az ügyvédek. Nem hivalkodó érdemként hozom fel ezt. Ha talán nem is illik egészen ide ez a hasonlat, amit Mikszáth mond a Jókai ifjúkori küzdelmeiben részes írókra, hogy a nyomorúságos gazdasági viszonyok között valami szent hevület serkentette őket munkára, mint ahogy a madarakat fölviszi szárnyuk a felhőkbe, anélkül, hogy ott búzaszemet találnának; — mégis — ilyesfajta »hevület«, — hogy e régies szóval éljek, — kell, hogy áthassa jobbjainkat. Törekedni elérni és megvédeni az igazságot, az igazságosságot. A magunkét és a másét. — Ezért: részt kérünk a törvényelőkészítés munkájából, — lehetőségét keressük annak, hogy az ily átmeneti időkben részben kikerülhetetlen igazságszolgáltatási bajok, zökkenések és tévedések kiküszöbölésére irányúló észrevételeinket meghallgassák és elfogadják. — hogy e közérdekű, önzetlen munkánk zavartalan végezhetésére önrendelkezési jogunkat, autonómiánkat mielőbb visszaadják, stb., — de mind ez nem egyéni akciók, hanem csak testületi egységes fellépés útján munkálható. E praktikus vagy ideális célok valamelyike kell, hogy minden kartársunk érdeklődését megragadja, kell, hogy önmagának és hivatásának megbecsülése a szervezetbe való belépésre bírja. Üdvözlöm azokat, akik ezt már megtették s hívom azokat, akik még távol vannak! Az alakúló ülést ezennel megnyitom! Az így megalakúlt ügyvédszövetség iparkodik a szlovenszkói ügyvédikar folyton megismétlődő sérelmeit*) ellenőrizni és legalább anyagi téren, érdekeit védeni. *) 1. a 245—246. oldalon. 302