Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

Interpelláció az ügyvédi autonómia visszaállítása tárgyában ilyen irányú közszabadságjogok elkobzása, vagy korlátozása az alkotmánytörvények szellemével össze nem egyeztethető. Ezen megvolt és kitűnően bevált közintézmény megváltoztatására ugyanis nem volt sem ok, sem szükség. Nem volt rá ok; mert az ügyvédi kamarák 50 évet meghaladó fennállásuk alatt törvényes hatáskörüket sohasem lépték át és épp emiatt sem ezen, sem egyéb okból az államhatalom beavatkozására nemcsak a múltban, de az új államalakulat első két évében sem került, illetve kerülhetett, indokoltan a sor. Ha pedig a megrendszabályozás politikai nézőpontból történt, akkor kétszeresen elhibázott, mert az eddig politikamentesen működött testületekbe e tényével maga az állam.hatalom vitt be ez intézmény jellegével és hivatásával ellentétes és ott sohasem érvényesült jelfogást. Nem volt rá szükség: mert világszerte kialakult meggyőződés, hogy csak autonóm szervezet mellett képzelhető el az ügyvédi hivatás valódi gyakorlása. Ha azonban az ügyvédség kötelékébe való felvétel az államilag kinevezett választmányi tagok határozatától függ, ha a fegyelmi hatóságot ugyanezek gyakorolják, akkor a jogvédelem minden irányú szabadsága már béklyóba van verve. Ezen elhibázott intézkedés következménye, hogy a szlovenszkói ügyvédség egyeteme a jogalkotás terén, gyakorlati tapasztalatai folytán szinte nélkülözhetetlen véleményező munkáját épp akkor nem fejthette ki, amikor egy új jogrend alapjainak letételekor erre elsősorban ő volna hivatott és nem jöhetett a jogszolgáltatás terén mutatkozó hiányok orvoslása iránti indítványaival a jogrend megszilárdítására irányúló törekvések segítségére sem. Az új, kinevezett ügyvédi kamara működését ugyanis, a kinevezett választmányi tagokon felüli több mint ezer (1000) szlovenszkói ügyvéd közgyűlés, évkönyv, stb. hiányában csakis a fegyelmi eljárásokból és a tagdíj kivetésből és behajtásból ismeri, mert az új kamara a fönti célok szolgálására irányúló együttes működésre alkalmat nem nyújtott. Nem vált be azonban a székhelyek megszüntetése és megváltoztatása sem, mert a jelenlegi székhely térképileg központi 298