Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A harmadik nemzetgyűlés időszaka (1929 okt. - napjainkig) hogy időközi gondnokai ügyeit eddig miként vitték! Most, amikor gazdasági, vallási, társadalmi és politikai harcok egészen elerőtlenítették, újból elérheti nagykorúságát! A listák kapcsolása ennek az oka, vagy az, hogy a békeszerződéses váltó lejárt és be kell váltani? Nem tudom! Eleve óvást emelünk azonban e váltó oly beváltása ellen, amelynek a költségeit esetleg újból csak az ott élő őslakos magyarságnak kellene megfizetni. Ezeket a nagy nemzeti pereket nem lehet — hogy a váltójogi hasonlatnál maradjak — fizetési meghagyással megoldani. Ezekben csak egyezség dönthet. — Egyezség, amely a néplelkek egymásratalálásából fakad és nemcsak az új parlament, de ez a ciklus is el fog jönni, ha híven és bátran kitartunk igazunk mellett. A miniszter úr négy-öt évet tart még szükségesnek arra, hogy a szlovákok és általában Szlovenszkó népének mentalitása az általa óhajtott irányba kanyarodjék. — Tuka védője pedig azt hozta fel a vádlott védelmére, hogy »semmiféle lelkesedés és idealismus nem tarthat tíz évig!« Én ezekkel a terminusokkal szemben hivatkozom arra, hogy ezer év viharai között is megtudta népünk őrizni önmagában való hitét és ez a hite megsegítette. — Forti nihil difficile, —- ha kitartunk, megsegít az Isten! 218