Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A harmadik nemzetgyűlés időszaka (1929 okt. - napjainkig) retében távozik a közéletből, mondván, hogy: »Nem akarom támogatni azt a politikai rendszert, amely Szlovenszkón nem volt más, mint a korrupciós afférek egész sorozata.« Hiába akarják Pozsony város polgármesterének ezen lépését sértett ambiciókból fakadónak feltüntetni, az ilyen felelősségteljes állásban levő és intelligens ember tudja, hogy mit beszél és ha előttünk rejtve is vannak az egyes tények, amikből ő elhatározását leszűrte és magát e lépésre szánta, akkor, amikor a földreform, az erdőreform, a pénzintézeti- és ipari-vállalatok nacionalizálása körüli visszaélésekről beszél, éppen mi mutathatunk rá arra, hogy panaszaink igazak voltak, hogy mindezt mi kétszeresen érezzük, mert hisz a földreform végrehajtása egyrészt a mi birtokosainkat sújtotta, másrészt a mi népünket mellőzte, — a mi pénzintézeteink roppantak össze, a mi iparvállalataink szűntek meg, — íme nem is a hirdetett »magasabb« célokból, de maradékbirtokokat és egyéb földi jókat hajhászok szempontjából és ránk nézve már majdnem elkésett Okániknak m politikai élet erkölcsi megtisztításának szükségességéiről nyilvánított óhaja, amelyet mi már régóta hirdetünk, amelynek szükségét mi már a minket elnyomorítótények súlya alatt nyögve, oly nagyon érezünk. Érezzük ezt különösen most, újra, azért is, mert éppen annak a pártnak a képviselőjelöltjei, — akiket az ilyen előkelőpozíciót betöltő párthívük ilyen súlyosan elítél, — a Bodrogközön tartott választási kortesútjukban, — hogy a be nem váltott ígéreteikről és a beváltott üzletekről eltereljék a figyelmet, — a mai magyar kormányzás és az itteni magyar pártok lebecsmérlésével akarják e váratlanul feltárt fekélyek-ről a figyelmet elterelni! Fölöslegesnek tartom velük vitába szállni, de azt hiszem,, hogy soha jobbkor és indokoltabban nem ajánlhatnám ezeknek az uraknak, mint ma, hogy seperjenek csak a maguk portája előtt, úgylátszik, akad ott is elég dolguk! A nemzetgyűlésnek volna voltaképpen feladata, hogy mindezekért az illetékes tényezőket felelősségre vonja. Ämde a forradalmi konvent, amely a nemzetgyűlési első választási törvényt is megalkotta, a választási geometria útján, már annak idején, gondoskodott arról, hogy a nemzetgyűlés ne lehessen a nép214