Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A harmadik nemzetgyűlés időszaka (1929 okt. - napjainkig) 2. Aktivizmus — negativizmus. (Az Országos Ker. Szoc. Párt, a Magyar Nemzeti Párt és a szepesi németek autonomista szövetségének Kassán, 1929 okt. 13-án tartott választógyűlésén. Tisztelt Választógyűlés! A nemzetgyűlés hónapokon át szünetelt, bár egy csomó, az állam egész lakosságát érintő, sürgős, égető, kérdés vár megoldásra. így a lakáskérdés, ami miatt áll minden ezzel kapcsolatos ipari tevékenység, a mezőgazdasági válság, ami miatt épp' olyan sürgősek a kisgazdák érdekében hozandó hitel- és egyéb törvények, mint amilyen sürgős a kereskedelem pangása, a kereseti lehetőségek folytonos apadása miatt a városi lakosság megvédése a még mindig fojtogató drágaság ellen, — a mi speciális bajaink százairól nem is szólva! A kormánykoaliciónak megvolt a többsége. Mindebből valamit megvalósíthatott volna, az állami költségvetést is tető alá hozhatta volna, ha a kormányzó pártokat csak egy pillanatra is áthatotta volna Cicero tanítása, hogy: »salus publica lex« — az állam jóléte a legfőbb törvény. A pártérdek és egoizmus. Ezt a társaságot azonban csak a legridegebb pártérdek és egoizmus vezérelte, aminek szégyenletes kirobbanásai voltak. Beneš, Hodža, Stodola, Šrobár és Kramář személyi harcai, — a pártok és vezetőik közötti gyűlölködés fellángolása és ennek folyományaként, a látszólagos többség ellenére, a k o rmán y tehetetlensége. A választások elrendelése a kormánynak olyasforma kétségbeesett cselekedete tehát, mint amikor a fojtogató gázokkal teli helyiségből menekülni akaró ember kiveri az ablakokat, hogy egy kis friss levegő áramolfék be a szobába. De vájjon fog-e? 206