Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) Ámde a kisebbségi sorsban élő, sok millió ember ügye az ismert szólásmód szerint olyan most már, mint a tavasszal kiserkedő fű, amelyet imitt-amott lehet talán még kiirtani vagy kigyomlálni, de a földbe vissz ab unkózni többé nem lehet! Az »asszimiláció« — tévedés. A Londonban tanácskozott bizottság egyik tagja, Chamberlain, adta márciusi beszédében első tanújelét ennek, amikor, »az asszimilációt« mint »tévedést« intézte el és hogy most a madridi népszövetségi ülésen a nyilvános kontroll, tehát formai kérdésben — és nem érdemben — történt némi haladás, — de az őszi nagy vitára mégis érik és készül a kérdés és a szorgos felkészülések mellett, a világszerte máris felhangzó viták, kormánynyilatkozatok, miniszteri expozék, politikai beszédek, újságcikkek ezrei bizonyítják, hogy a fűszálak milliói ellepik a világ térségeit és a farizeusok és írástudók magyarázgatásai a feltörekvő életet visszatartani és kiirtani többé már nem bírják. A kisebbségi kérdéssel való foglalkozás nem irredenta fészkelődés. Ma már tehát nepi 'lehet azt mondani, hogy a kisebbségi kérdéssel való foglalkozás irredenta fészkelődés, — ma már elavult Briandnak is az a lekicsinylő mondása, miszerint »ennek a feszegetése feltörekvő kisebbségi politikusok háborgató munkája«, — mert íme ez a természet törvénye, amely a politikában is csak úgy érvényesül, mint az élet egyéb viszonylataiban. Gyors megoldásra persze nem sok esély van. — Hosszú hosszú tárgyalások, csigalépésben való haladás, előreláthatólag, még a kérdés megoldásának az útja.*) Lehet még sok vissza*) Ennek az útnak irányát, a kisebbségi kérdés megoldása tárgyában ezen beszéd elhangzása óta történteket, a teljesség kedvéért röviden a következőkben foglalom össze : Amint a fentebbi beszédben érintettem, a Mello-Franco-féle beolvasztási felfogást utóbb Chamberlain is elejtette, de az <5, a kisebbségi szenvedések iránti érzéketlensége azért kiviláglott tavalyi (1929) magatartásából is. A múlt év (1929) tavaszán ugyanis Stresemann indítványára egy bizottság lett kiküldve a kisebbségi ügyekben eddig követett eljárás reformjának tanúlmányozására 195