Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) zengeni és a külföldet elkápráztatni hivatott sajtókiadásokra, — »a külfölddel való kultúrális összeköttetések ápolására« 4.1 millió van beállítva a korábbi 2.6 millióval szemben, 550.000 korona fordíttatik írói tiszteletdíjakra és horribile dictu : csekély Orosz és u krajnai menekültek, — és a magyar diákok. — 15 millió korona jut orosz és ukrajnai menekültek támogatására akkor, mikor a szlovenszkói és podk. r u szi magyarság írói, színészei egy árva fillért sem kapnak, — amikor a magyarság sajtója csak az elkobzások áldás a ib an részesül, — mikor a földművelő magyar népnek csak egy jelentéktelen földműves iskolája, — a jövendő generáció magyar anyanyelvén való taníthatására — a folyton szaporított és gazdagon ellátott »cseh kisebbségi« iskolák mellett — csak egyetlenegy tanítóképzője van, — amikor a lenyűgöző szegénységgel küzdő magyar nemzetiségű egyetemi hallgató ifjúság menzáira, i f j ú s ági egyesületeire, szellemi szükségleteinek kielégítésére a kormányhatalom ügyet sem vet, — ilyen irányú kérelmeinkre még csak nem is vál a s z o I! Jellemző az is, hogy mily kis tételek vannak a kereskedelem, ipar, a forgalom emelése céljából a költségvetésbe beállítva, de még inkább szembeötlő, hogy mily kevés lett az államadósságok törlesztésére fordítva, — mily alacsony a 9.5 milliárdot kitevő állami szükséglettel szemben az 1.74 milliárdot kitevő egyenesadó jövedelem, ami egy export jellegű államnál mind nem a budget szilárdságának bizonysága, különösen érdekes továbbá, hogy a belügyi tárca szükséglete 61.6 millióval nőtt meg akkor, amikor a közigazgatási reformot éppen azzal harangozták be, hogy a közigazgatást egyszerűbbé és olcsóbbá teszi! Nem akarok ezzel kapcsolatban most arra kitérni, hogy ez a Szlovenszkóban már életbeléptetett újítás az ottani közigazgatást egyelőre megbénította, — csak arra mutatok rá, hogy a belügyminisztérium által igényelt többletből 54.5 milliót a politikai igazgatás szükséglete emészt föl. 181