Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) Az orosz földelkobzások. Azt hiszem, hogy az orosz viszonyokkal való szembeállítás még nem bizonyítéka ennek. — Ott ugyanis a földbirtokot egyszerűen elkobozták, a tulajdonost pedig, akinek nem sikerült elmenekülnie, lemészárolták. A mi felfogásunk szerinti civilizáció mellett ez utóbbinak elmaradása azonban még nem bizonyíték a jogszerű és méltányos keresztülvitel mellett. Az írországi földbirtokreform. Az ír viszonyokra való utalás pedig azért téves, mert az ottani földreform sem történelmi, sem gazdasági szempontból nem hasonlítható össze az ittenivel és ha már oly magas helyről történt arra utalás, akkor szinte kötelesség e párhuzamba állítás mélyebb vizsgálata. Írország szomorú történetének szemléletéből ugyanis az tárul elénk, hogy az ír mozgalom alaptermészetében sohasem volt agrár mozgalom, hanem a másfélezer év óta érvényesülni nem tudó, szüntelenül vérbe fojtott ír nemzeti önállóság kétségbeesett küzdelme. — Nincs módom és időm itt e küzdelmek felsorolásával ezen megállapítást igazolnom, azért bizonyítékúl csak arra hivatkozom, hogy az ir mozgalomnak a múlt században leghíresebb vezére: Partiel, épp a földbirtokreform akkori tárgyalása alkalmával ezt maga nyíltan így mondotta. Ebből magyarázható, hogy az ir földreform törvényekben és javaslatokban, melyeket az angol parlament elé terjesztettek, olyan intézkedés, mely jogkobzás vagy magántulajdon megfelelő kártérítés nélkül való elvételét jelentené, — nem található. Az angol törvényhozásnak a törekvése e téren odairányúl, hogy a más forrásból eredő ellentétek enyhítésére az ir bérlők részére lehetővé tegye, hogy a földeket az angol földbirtokostól szabad kézből megvehessék és a törvényhozás igyekezett gondoskodni az ehhez szükséges anyagi fedezet előteremtéséről. Az ir kérdés lényege tehát nem a földéhség, de a faji és vallási ellentét volt, mely annyiszor véres eseményekben nyilvánult és a világháború alatt is újra fellángolt. 138