Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)
Kassa Története - Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György kora
1.—, Kozma János —.40, Marini Mihály 1.25, Balha Simon 2.—, Totth Geörgy —.20, Kis Marton —.20, Ars Miklós —.20, Pelyhes István —.20, Repasi Marton —.20, Halasz Geörgy —.20, Hajas István —.32, Peter Kovács —.45, Molnár Thamas —.45, Halasz Gergely —.50, Adam Deakne 2.25, Patikarus Jakabne —.50, Rotth Gaspar U. —.50, Rez Fazekas Geörgy U. —.34, Deobroczoni Mihály U. —.66, Orosz Ferencz —.50, Katona István —.75, Drabant János —.32, Lenart Aschelspergerne 1.—, Mezaros Paine —.99, Szüniej Mihály 1.—, Kopcsa Jakab 1.—, Peter Gerber 1.—, Szegedi Mihály 1.—, Christoph Gerber 1.—, Süveges David 1.—, Sinko Thamas 1.—, Warana j András 2—, Rotth Gaspar U. —.50. Ennek az ket Uczanak Summaja Ugy mint Laszlo Ucza, Gerbely Uczava' Eggiutt 29.83. Summa Tégla Ucza Felszer Uczaval együt = 38.85. Az Csörmöllye Ucza Uj Uczaval együt 40.27. Az Szent Laszlo Ucza Gerber Uczaval együt 29.83. Summa Summar = 108.95." Bethlen Gábor halála után huszonöt év múlva ismét megújultak a politikai ellentétek és zavarok. Ekkor I. Rákóczy György erdélyi fejedelem (1630—1648) állott az elégületlenek .élére s mint a svédek szövetségese, 1644 február 2-án megindította hadait, hogy a III. Ferdinánd király (1637—1657) uralma alatt álló magyar területeket s legelsősorban Felsőmagyarország stratégiai kulcsvárosát Kassát elfoglalja. A fejedelem már az év február 17-én levelet intéz kallói várából a kassaiakhoz, amelyben bejelenti hadbavonulását s biztosítja őket, hogy nem magánérdek, bosszúállás, vagy vallásüldözés indította őt ez elhatározására, hanem csupán az ország statútumait akarja helyreállítani és érvényre emelni úgy, hogy „kinek-kinek az ő lelkiismereti amin megnyugodt, azt félelem és rettegés nélkül vallhassa s exerceálhassa s testi szabadságában is élhessen bátorságosan és szabadon. Mivel a lelkiismereten való uralkodás nem embert, hanem Istent ilett." 2 9 A fejedelem lovas és gyalogos hadai, Rákóczy Zsigmond, Kornis Zsigmond és Halier István vezérlete alatt, február hó 23-án tűntek fel Kassán, s annak közelében a Hernádon túl ütöttek tábort. A kassai születésű Forgách Ádám generális felsőmagyarországi főkapitány, mivel csekély számú helyőrségével ellenállásra nem gondolhatott, s a polgárság sem volt erre hajlan2 9 Kassa város jegyzökönyve 1644. 100
