Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György kora

Bocatius kiadásában megjelent Thuri: „Idea Christianorum Hungarorum" (1613). — Belleni Zsigmond „S. Hieronimus Savonarola elmélkedései" (1618). — Redmeczi János „Bethlen Gábor ötrendbeli halhatatlan jótéteményeiről". — Alvinczy Péter „Az Ür vacsorájáról" (1622).— Velechinus István kas­sai lelkész e című könyve: „Halairól való emlékezet, mely lett az Felséges Bethlen Gábornak, Isten kegyelméből Ma­gyar, Toot és Horvát etc. Országok Fejedelmének és Széke­lyek Ispánnyának, kedves házastársának, az néhai Felséges Caroly Susanna fejedelem Asszonnak temetésének idején, Sz. Jacab havának I. napján 1622. esztendőben, Cassán. Ve­lechinus István az Cassai Ecclesiának második méltatlan Lelki pasztora altal. Nyomtatta Cassán, Mollerus Miklós, Ö Fel­sége Typographusa." — A kassai városi könyvtárban őrzött „Tyukodi tartományban tamadot, Galliabbol származandó Vv Propheta" c. röpirat 1624-ből. — Alvinczy Péter „Hét prédi­káció", „Üti prédikáció" (1632). „Postilla, azaz egymás után következő Praedikátiók az Ürnapi szent evangéliumok szerint, Rövid magyarázatokkal és világos tanulságokkal, melyek az nemes szabad királyi varosban, Cassában praedikáltattak Al­vinczy Péter altal." (1630, 1634.) — Czeglédi István „Az orszá­gok romlásáról" (1659). — Gyöngyösi István „Márssal társal­kodó Murányi Vénus" (1664). — Sámbár Mátyás „Három üd­vösséges kérdés" (1672). 1617-ből hiteles látképünk maradt fenn Kassáról, ame­lyet Van der Rye belga festő után Hufnagel György flamand festő és rézmetsző készített, a kép alsó sarkán ezzel a jelzés­sel: „Depictum ab Egidio van der Rye Belga. Comm. Georgius Hufnagelius Ao. 1617." E képen látjuk a Szent Erzsébet dó­mot akkori csúcsíves-tornyával s a Szent Mihály kápolná­val, az abban az időben városi élelemraktárnak használt do­monkosok templomát befedetlen tornyával s romokban lévő klastromával, a csúcsívesen fedett tornyú ferencrendi templo­mot, amely akkor katonai szerraktár volt, a város körfalait, bástyáit, tornyait, a nyugati Forgács-kaput, a külvárosi ker­tek, majorok egy részét, a polgárok díszruháját s a város keleti tájképét. 1619 július 12-én tűzvész hamvasztotta el a belváros nyu­gati oldalát egészen a déli kapuig. Leégett a Mészáros-, a For­gács-utca (ma Szathmáry György-utca), a domonkos templom 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom