Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György kora

Bocatius kiadásában megjelent Thuri: „Idea Christianorum Hungarorum" (1613). — Belleni Zsigmond „S. Hieronimus Savonarola elmélkedései" (1618). — Redmeczi János „Bethlen Gábor ötrendbeli halhatatlan jótéteményeiről". — Alvinczy Péter „Az Ür vacsorájáról" (1622).— Velechinus István kassai lelkész e című könyve: „Halairól való emlékezet, mely lett az Felséges Bethlen Gábornak, Isten kegyelméből Magyar, Toot és Horvát etc. Országok Fejedelmének és Székelyek Ispánnyának, kedves házastársának, az néhai Felséges Caroly Susanna fejedelem Asszonnak temetésének idején, Sz. Jacab havának I. napján 1622. esztendőben, Cassán. Velechinus István az Cassai Ecclesiának második méltatlan Lelki pasztora altal. Nyomtatta Cassán, Mollerus Miklós, Ö Felsége Typographusa." — A kassai városi könyvtárban őrzött „Tyukodi tartományban tamadot, Galliabbol származandó Vv Propheta" c. röpirat 1624-ből. — Alvinczy Péter „Hét prédikáció", „Üti prédikáció" (1632). „Postilla, azaz egymás után következő Praedikátiók az Ürnapi szent evangéliumok szerint, Rövid magyarázatokkal és világos tanulságokkal, melyek az nemes szabad királyi varosban, Cassában praedikáltattak Alvinczy Péter altal." (1630, 1634.) — Czeglédi István „Az országok romlásáról" (1659). — Gyöngyösi István „Márssal társalkodó Murányi Vénus" (1664). — Sámbár Mátyás „Három üdvösséges kérdés" (1672). 1617-ből hiteles látképünk maradt fenn Kassáról, amelyet Van der Rye belga festő után Hufnagel György flamand festő és rézmetsző készített, a kép alsó sarkán ezzel a jelzéssel: „Depictum ab Egidio van der Rye Belga. Comm. Georgius Hufnagelius Ao. 1617." E képen látjuk a Szent Erzsébet dómot akkori csúcsíves-tornyával s a Szent Mihály kápolnával, az abban az időben városi élelemraktárnak használt domonkosok templomát befedetlen tornyával s romokban lévő klastromával, a csúcsívesen fedett tornyú ferencrendi templomot, amely akkor katonai szerraktár volt, a város körfalait, bástyáit, tornyait, a nyugati Forgács-kaput, a külvárosi kertek, majorok egy részét, a polgárok díszruháját s a város keleti tájképét. 1619 július 12-én tűzvész hamvasztotta el a belváros nyugati oldalát egészen a déli kapuig. Leégett a Mészáros-, a Forgács-utca (ma Szathmáry György-utca), a domonkos templom 84