Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György kora

BOCSKAI ISTVÁN, BETHLEN GÁBOR ÉS I. RÁKÓCZY GYÖRGY KORA törökök 1596 október 11-én elfoglalták Eger várát. Az otthonát vesztett káptalan lakóhelyéül, az 1597 évi 38. sz. törvénycikk, a város szabadságának épségében tartása mellett, Kassát jelölte meg. A káptalan letelepedését csakhamar követte a jezsuiták idejövetele. Gonzága Ferdinánd főkapitány oltalma alatt 1601 február végén megjelent Kassán Pázmány Péter egy rendtársával a katolikus hitélet felélesztésére. Pázmány 1602-ben elhagyta Kassát, hogy Forgách Ferenc nyitrai püspök nyaralóhelyén megírja „Feleletét" Magyari István sárvári prédikátornak, „Az ország romlásának okairól" című könyvére.

1 Rudolf király (1576—1608) 1603 november 11-én Prágából szigorú rendeletet bocsátott ki, amellyel megbízta a kassai magisztrátust, hogy Barbiano Belgiojoso János Jakab akkori főkapitány felszólítására a Szent Erzsébet dómot, a hozzátartozó magyar kápolnával s az összes felszerelésével együtt, egészen és sértetlenül, minden ellenkezés nélkül, az egri káptalannak adja át. A királyi parancsot Barbiano generális és főkapitány 1604 január 7-én végrehajtotta s a Szent Erzsébet dómot, a Szent Mihály kápolnával, az egri káptalannak hivatalosan átadta. A következő napon Szuhay István egri püspök a dómot több 1 Pázmány Péter (1570—1637) a későbbi bíboros esztergomi prímás, aki mint nagy szónok, tudós, író, kiváló politikus s a róla elnevezett budapesti Tudományegyetemnek, a bécsi magyar papnevelő intézetnek, a „Pazmaneumnak" és több más iskolának és nevelőintézetnek megalapítója, a magyar történelemnek és irodalomnak egyik legkimagaslóbb alakja lett. 80