Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa a mohácsi vész után

a hunyadmegyei Dévay Bíró Mátyás ferencrendi szerzetes, a kassai magyar hívek papja.

3 Ez utóbbit Kassa főpásztora Szalaházy Tamás egri püspök a kormányférfiak parancsára 1531 november 6-án Pekry Lajos huszáraival elfogatta, aki Dévayt a liptómegyei Likava várába, majd Pozsonyba s onnét a király elé Bécsbe vitette.

4 Dévay elfogatásának a kassai magyarság ellenszegült s lázadás támadt Szalaházy püspök ellen. Batízi és Dévay mindketten előbb Luther, később pedig Kálvin tanainak a hirdetői lettek. Egyesek Kassán a reformáció megindítójának Henckel János plébánost tartják. A lőcsei származású Henckelt, a bécsi egyetemen végzett teológiai tanulmányai s a magisteři fok megszerzése után, mint váradi papot, 1513-ban, szülővárosa plébánosnak választja meg. 1522-ben Röbel János kassai parochus halála után, Ferber János főbíró idejében, az itteni polgárok hívják meg őt lelkipásztoruknak s hozzák át ünnepélyesen Kassára. 1523-ban Mária királyné udvarába kap meghívást Budára, de már 1526-ban visszatér Kassára. 1528ban újból a királyné udvari papja lett, mint az özvegy hitszónoka, gyóntatója és tanácsadója. 1529-ben a Magyarországon beállott inség miatt, úrnőjét a morvaországi Znaim várába kíséri. Midőn a királyné Németalföldre távozik, Henckel Boroszlóba vonul s ott, mint a katolikus székeskáptalan kanonokja hal meg 1539 november 5-én. 3 Az erdélyi származású Dévay Bíró Mátyás Krakkóban végzett tanulmányai után 1531-ben lett Kassán a magyar hívek papja. A Szent Ferenc rendjének volt tagja s mint pap Boldogkőváralján működött. Innen Wittenbergába ment, ahol 1529—30-ban egyetemi előadásokat hallgatott. Hazatérve Budán, majd Kassán vállalt lelkészi állást. Elfogatása után bécsi fogságából kiszabadulva külföldre ment. Svájcban megismerkedett Kálvin tanaival s visszatérve Debrecenben kálvinista prédikátor és esperes lett. — Révész Imre: Dévay Bíró Mátyás életrajza és irodalmi művei, 27—31. 1. 4 „Feria quinta ante Martini, facta est Cassoviae seditio, proptei praedicatorem hungarorum, qui fuit monachus profugus de claustro suo, quem Reverendissimus D. Thomas, episcopus Agriensis, cancellarius regis Ferdinandi, ex mandato regentium captum, per huszarones ipsius Ludovici Pekri, sine voluntate Cassoviensium, misit ad Castrum Likava, abinde forte ipsum missurus est Regi Ferdinando et propter hoc ortus est tumultus Cassoviae, contra Episcopum." Conradi Sperfogel Contracti. Annuales Scepus. Wagner: Analecta Scepus II. 165. 56