Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa története Zsigmond uralkodásától a mohácsi vészig

lástot, főpapi jelvényeket, a főoltárra teljes felszerelést ajándékozott. Kieszközölte a királytól a városnak 1520-ban Csécsi Mihály birtokát, 1521-ben a pénzverés jogát. Aki a kassai polgárok közül szükségben, bajban hozzá fordult, azt anyagi segítséggel, közbenjárásával, bölcs tanácsaival a legnagyobb készséggel támogatta. Kassa e nagy fiának emlékét hirdeti a régi városháza, jelenleg a városi könyvtár lépcsőfeljáratának falába illesztett címertábla. A vörösmárványba renaissance stílben domborművűén faragott, gyümölcsfűzérrel övezett és fodros szalagon függő címerpajzsot, egy herardikailag balról jobb felé dülő pólya és a reá merőlegesen eső hasítás négy részre osztja: a pólyában egyfarkú ugró oroszlánnal, a felső és alsó mezőben vörös alapon egy-egy liliommal, a jobb és baloldali mezőben egy-egy rózsával. A négyszögű keretben ezt az évszámmal ellátott hexaméteres latin feliratot olvassuk: Lilia. Bina. Rosis. Totidem. Conjuncta. Gerebam. Rex. Dedit. Auratam. Corvinus. Et. Ipse. Leonem MCCCCLXXXXIII. Magyarra fordítva: ,,A két liliomot ugyanannyi rózsával egyesítve viselém, Korvin király maga adta hozzá az arany oroszlánt is. 1492." Tutkó József szerint a Szent Mihály kápolnának 1782-ben történt kijavítása alkalmával a földben két címeres márványkövet találtak, mindkettőre Szathmáry György nemesi címere volt rávésve. A kövek egyikét a városháza lépcsőzetének baloldalára tették. Ugyanez a címer látható a pécsi székesegyház „Krisztus teste" kápolnájának a Szathmáry György által pécsi pbspök korában (1505—1521) készített szentségházból alakított oltár előlapján. 54