Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)
Kassa műemlékei - Kassa környéke
Bankón az erdő szélén a Kassára és vidékére nyíló kilátón 1903-ban közadakozásból csinos új kápolna épült, amelyet ez év augusztus 15-én a Nagyboldogasszony tiszteletére áldottak meg. Oltárképe a Boldogságos Szűz mennybevitelét ábrázolja. Kassa városa a bankói fürdőházat és vendéglőt 1934— 1935-ben, a régi Szent Kereszt-kápolna meghagyásával, teljesen átépítette s minden kényelemmel berendezett modern szállóvá alakíttatta át. 1941-ben épült föl s ez év június 29-én avatták föl az iparosgyermekek számára készült Tárkányi-Buchner-üdülőházat, amelyet az alapító Tárkányi-Buchner Béla ipartestületi elnökről neveztek el. Ez a város felé néző oldalon álló emeletes épület déli fekvésével a legszebb helyen épült. A KASSAI VÁRHEGY. 446 m magas. A villamosvasútnak az üvegcsiszoló gyárnál lévő megállóhelyétől a sárga jelzésű gyalogúton 1 óra alatt elérhetjük. Rákóczi-kilátóján nagyszerű kép tárul szemünk elé a Hernád és a Tarca völgyére. A hegycsúcs keleti lejtőjén romokat találunk. Eredetüket egyesek már az őskorból, mások V. László királynak 1453ban a kassaiakhoz írt okmányára támaszkodva Giskra idejéből származtatják, ismét mások csupán fallal bekerített majorsági épületek rommaradványainak tartják. V. Istvánnak Samphleben és Obi kassai vendégeinek 1621-ben kelt adománylevelében e területen várról nem tesz említést, hanem ezt csupán terra-nak, földnek nevezi. V. László király, midőn Hunyadi Lászlót a Felsőmagyarországon garázdálkodó cseh rablók ellen hadvezérnek nevezte ki, 1453 Űrnapja utáni hétfőn Bécsben kelt levelében felszólítja a kassaiakat, hogy fegyverre keljenek, s a hadvezért minden szükséggel támogassák; megemlíti, hogy a csehek Axamith vezérlete alatt nemcsak a Szepességen, hanem Kassa közelében is építettek erődítményeket. 4 Hogy a falakkal, bástyákkal várszerűleg erősen körülzárt 4 ,,Plura non solum in terra illa, sed et prope Cassoviam fortalicia erexerint." — Kassa városi levéltár. Tört. tár. 1861. 157. 1. .444
