Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa műemlékei - Kassa nevezetesebb épületei

Kassai és vidéki kereskedelmi és iparkamara, 118. szám Tordássy-utca 2. A Fő-utcától északra. Hadtestparancsnokság palotája, Báthory István-tér 1. sz. 1909-ben avatták fel. Ezzel szemben a Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum. Báthory István-tér 5. szám. A Felsőmagyarországi Múzeum alapját a kassai származású Klimkovits Ferenc, Flóris, Gábor és Béla testvérek vetették meg 1872-ben, a Felsőmagyarországi Múzeum Egylet megalakításával. A múzeum céljára felajánlották különféle műtárgyakból álló gazdag gyűjteményüket, amelyet a nemes példát követő műgyűjtők annyira gyarapítottak, hogy a Fő-utca 92. számú ház emeletén (ma Tivoli mozgófényképszínház) berendezett Felsőmagyarországi Múzeumot, a látogató közönség számára 1876 június 25-én megnyithatták. Midőn a folyton szaporodó műtárgyak befogadására a helyiségek már képtelenek voltak, mindinkább szükségessé vált egy megfelelő új épületnek az emelése. így jött létre 1898—99. években a magyar állam nagylelkű támogatásával a mai renaissance stílusú, vasráccsal bekerített díszes emeletes múzeum-palota, a homlokzat középső rizalitjának ormán két nyugvó férfialak között Kassa város címerével s a két szélső rizalit fülkéjében pedig Perseus, illetve Vulcanus szobrával. Az új múzeum berendezésére a vallás- és közoktatásügyi kormány Mihalik József miniszteri biztost küldte ki, akinek szakértő és buzgó munkája folytán az új múzeum 1903 június 21-én megnyílt. A Múzeumegylet átadta egész gyűjteményét és megtakarított ötvenezer aranyforintnyi vagyonát a városnak, s mint pártoló egyesület folytatta tovább a működését. 1909-ben a várossal kötött szerződés alapján, Kassa tulajdonjogának örökidőkre szóló elismerésével, a múzeum az államkincstár kezelésébe ment át. A múzeumnak 1900-tól kezdve igen értékes nyilvános könyvtára is volt. E könyvtár anyagából 1940-ben az ugyanazon évben közgyűjteménnyé nyilvánított kassai állami és városi közkönyvtár letétként 47.000 kötetet vett át keze.429